Szász János (Woyzeck, Witman fiúk, Ópium), a magyar származású Agota Kristof negyven nyelven megjelent kultuszregényéből rendezte a filmet, ami egy tízéves ikerpár története, akik  a második világháború idején egy határszéli faluban a nagymamájuknál nevelkednek és igyekeznek túlélni.

A magyar jelölőbizottság tagjai közt ott volt Divinyi Réka forgatókönyvíró, Gárdos Péter rendező, Havas Ágnes a Nemzeti Filmalap igazgatója, Kovács András Bálint filmesztéta, Király István vágó, Koltai Lajos rendező-operatőr, Lovas Balázs forgatókönyvíró, Miskolczi Péter producer és a nemzeti filmipar megújításáért felelős Andrew G. Vajna.

Szász János még a film forgatásakor mesélt arról, hogy egy világos történetet szándékozott elmesélni arról, hogy próbálják meg a gyerekek megtanulni az éhezést, a háborút, a gyűlöletet, és elfelejteni a jó dolgokat. “Ez a film nem érzelmes” – válaszolta arra a kérdésre, hogy a filmjeitől, mint a Woyzeck és a Wittman fiúk, a megszokott kegyetlenség és érzelmesség ötvözete most milyen arányban működik. “Az érzelem annyiban mozgatórugója a történetnek, hogy ez segít, hogy ebben a rideg történetben ne váljanak a fiúk állatokká.”

Forrás: Index.hu