Nő a cégek távközlési adója

Augusztus elsején a nem magánszemélyek esetében az eddigi 2 forintról 3 forintra nő a szöveges üzenetenként, illetve hívások esetén percenként fizetendő távközlési adó mértéke.

Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.

A távközlési adóról 2012 májusában határozott az Országgyűlés, és először tavaly augusztusban kellett megfizetniük a távközlési cégeknek. A szolgáltatóknak két forintot kell fizetniük vezetékes és mobil telefonhívásonként és megkezdett percenként, továbbá minden elküldött üzenet – SMS és MMS – után is.

Új, közlekedéssel kapcsolatos bírságok

Az a műszaki vizsgaállomás, amely közúti közlekedésre alkalmatlan gépjárművet alkalmasnak minősít, járművenként 500 ezer forintos bírságot köteles fizetni. Az ezt tartalmazó kormányrendelet augusztus elsején lép hatályba.

Szintén bírságot kap a vizsgaállomás, ha a közlekedési hatóság engedélye nélkül átalakított járművet alkalmasnak minősít (levizsgáztat). Ekkor azonban a bírság csak 200 ezer forint lesz.

A teherautók üzembentartóit 100 ezer forintos bírsággal fenyegeti a rendelet, erre akkor büntethetők, ha a menetíró készülékbe csatlakoztatható járművezetői kártya adatait nem töltik le. Ez esetben a 200 ezer forintos bírság esetenként értendő.

Közhiteles hatósági nyilvántartásba kerülnek a rokkantak parkolókártyái

A közúti közlekedési nyilvántartás tartalmazza a jövőben a mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványainak az adatait is – a közigazgatási hatósági eljárásokat, és az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokat módosító törvény augusztus elsejétől teszi ezt kötelezővé.

Az ilyen parkolási engedély megszerzésének a jogosultsága nem változott. A kormány a rendeletében csak a kiadó hatóságot módosította, ez pedig első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (kerületi) hivatala, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH).

A parkolási igazolvány nyilvántartása – egyebek mellett – tartalmazza a jogosult személyi adatai mellett a fényképét és az aláírását is.

A parkolási igazolvány sorszáma, az érvényesség időtartama és a kiállítás dátuma is bekerül a közhiteles nyilvántartásba.

Módosul a hegyközségi törvény

A hegyközségi tagoknak, valamint a szőlészeti és borászati felvásárlóknak hegyközségi járulékot kell fizetniük annak a hegyközségnek a részére, amelynek működési területén tevékenykednek – egyebek mellett ezzel egészül ki augusztus 1-jétől a hegyközségi törvény.

A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját – a választmány javaslata alapján – minden év május 31-ig a közgyűlés határozza meg. A hegybíró a kivetett járulékot az érintettekkel határozatban közli.

A hegyközségi járulék alapja a szőlőtermelőknél az ültetvény területe és a megtermelt szőlő mennyisége. A borászati termelőnél a járulékot az általa művelt szőlőültetvény területe és a feldolgozott szőlő-, valamint bor mennyisége határozza meg.

A szőlészeti és borászati felvásárló pedig a felvásárolt szőlő, must, illetve bor mennyisége alapján fizeti a járulékot.

A szőlészeti termelőnek nem kell hegyközségi járulékot fizetni azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelőnek, vagy szőlészeti és borászati felvásárlónak értékesített.

A törvény másik kiegészítése szerint az illetékes miniszter – a hegyközségi szervezetek tisztújításának felügyeletére, továbbá a hegyközségek működésének elősegítésére – miniszteri biztost nevezhet ki.

A miniszteri biztos jogosult – egyebek mellett – részt venni a hegyközségi szervezetek közgyűlésén és más testületi ülésén, továbbá jelentést, tájékoztatást kérhet a hegyközségi szervezetek tisztségviselőitől, valamint a hegyközségi szervezetekkel foglalkoztatási vagy megbízási jogviszonyban levő személytől.

A biztos feladata még a hegyközségi szervezetek tisztújításának az elősegítése. Ebben a körben javaslatokat, módszertani ajánlásokat tehet, és intézkedéseket kezdeményezhet.

Hatszázalékos ehoteher a megtakarításokon

Augusztus elsejétől 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni a kamatjövedelmek után a 16 százalékos kamatadón felül.

Átmeneti szabályok alapján, ha a kamatperiódus augusztus 1. előtt kezdődik, de csak utána ér véget, akkor csak az elsejét követő időszakra jutó kamatot terheli az új ehoteher.

A 6 százalékos hozzájárulás csak a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerinti kamatjövedelmeket terheli. Az államkötvényekből származó kamatjövedelem mentesül az eho fizetésének kötelezettsége alól; a mentesítés nemcsak a magyar állam, hanem bármely EGT-állam által kibocsátott államkötvényre is vonatkozik.

Az eho nem terjed ki az eddig kamatadó-mentességet élvező tartós befektetési számlára (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ).

Emelkedik a tranzakciós illeték augusztus 1-jén/h3<>
Augusztus elsején az eddigi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 6 ezrelékre nő a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke.

 

A fizetési műveleteknél, átutalásoknál pedig 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, a 6000 forintos korlát megtartásával.

A tranzakciós illeték esetén a készpénzfelvétel drágul a legnagyobb mértékben, mivel az illeték megduplázódik, így minden ezer forint felvétele után 6 forintot kell majd fizetni. Így például egy 100 000 forintos havi fizetés készpénzfelvételét évente összesen 7200 forint tranzakciós illeték terheli.

Ezzel párhuzamosan döntött a parlament a pénzforgalmi szolgáltatók idei pótlólagos befizetéséről, miután az első félévben a tranzakciós illetékből származó bevételek elmaradtak a várttól. Az egyszeri fizetési kötelezettség a január-áprilisi illetékkötelezettség 208 százaléka, azaz mintegy 75 milliárd forint a szektor egészére.

Felügyeleti díjat fizetnek éjszaka a világörökségi területen működő szórakozóhelyek

A világörökségi területen működő, szeszesitalt árusító vendéglátóhelyek és boltok az éjszakai nyitva tartásért felügyeleti díjat fizetnek – a kereskedelmi törvény ezt szabályozó módosítása augusztus elsején lép hatályba.

Az éjszakai nyitva tartás az éjfél és a hajnali 6 óra közötti időszakot jelenti. A helyi – Budapesten a kerületi – önkormányzat a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó többletfeladatokhoz igazodó felügyeleti díjat rendeletben szabályozza.

A díj alapja a vendéglőknél az engedélyben szereplő befogadóképesség. A boltoknál három négyzetméterenként egy fő alapján kell a díjat fizetni.

A törvény csak a díj maximumát rögzíti. Ez személyenként és éjszakánként legfeljebb 20 forint lehet. A felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának fél százalékát nem haladhatja meg.

A felügyeleti díjat negyedévente, a negyedévet követő hónap 15-éig kell majd megfizetni az illetékes önkormányzat erre a célra létrehozott számlájára.

A Miniszterelnökség felügyeli az NFÜ-t

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyelete átkerül a Miniszterelnökséghez a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól augusztus elsején.

A Magyar Közlönyben közzétett és 2013. július 31-én hatályba lépő kormányrendelet szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a miniszterelnök irányítja, aki ezt a feladatot a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján látja el.

Az MTI érdeklődésére a döntéssel kapcsolatban a Kormányzati Információs Központ korábban azt közölte: “a magyar állam abban érdekelt, hogy a 2014-2020 közötti uniós támogatási periódus lehívását elősegítő struktúra, és ezáltal a lehívás stratégiája az állam számára eredményesebb, az állam és az állampolgárok számára pedig hasznosabb eredménnyel záródjon, mint a Bajnai Gordon irányításával kialakított, majd minisztersége és miniszterelnöksége alatt üzemeltetett rendszer. Ezeket a szempontokat figyelembe véve alakítja ki és alakítja át a kormány ezt a rendszert”.

A kormányrendelet alapján a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért való felelőssége körében összehangolja a központi államigazgatási szervek európai uniós támogatási forrásokból finanszírozott országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez.

A feladatai közé tartozik, hogy összehangolja az európai uniós támogatási források felhasználását, nyomon követi az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait, és ezekről a kormányt tájékoztatja.

Emellett ellátja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek döntéseivel összefüggésben kezdeményezett jogjogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat, és ellátja Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításával összefüggő feladatokat, gyakorolja az ahhoz kapcsolódó hatásköröket.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetésével kapcsolatos feladatokat Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár kormánybiztosként látja el 2013. augusztus 1. és 2014. május 31. között, és gyakorolja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének teljes hatáskörét. Az erről szóló kormányhatározat szerint a kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja, feladata ellátásáért a miniszterelnöknek felelős.

A nemzeti fejlesztési miniszter a jövőben a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felel, többi között a beruházás-ösztönzési, a turisztikai célelőirányzat, illetve az innovációs alap forrásait és a pályázatokat lebonyolító közreműködő szervezeteket – például az ESZA-t és a VÁTI-t – felügyeli.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál új államtitkárság alakult, Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár vezetésével, és felel a nem uniós forrásokon alapuló fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, a zöldgazdaság fejlesztéséért, valamint hatáskörébe tartozik a területfejlesztés, a klímapolitika és egyes közszolgáltatások szabályozása.

A kormány 2006. július elsején hozta létre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a Nemzeti Fejlesztési Hivatal jogutódjaként a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges feladatok ellátására.

Forrás: MTI