Egyes források szerint szerelmi bánata miatt vált bűnözővé Rózsa Sándor, mások szerint már az édesapja is lopott, így ez az út volt számára kijelölve – kezdte a műsor elején a híres betyár történetét Kertész Péter, majd azt is hozzátette: nagy valószínűséggel a szabadságvágy volt az igazi indok, amely törvényen kívüli életmód folytatására késztette.

Életútját számos folklór történet meséli el, melyeknek egy része úgynevezett „vándormotívum”, ami azt jelenti, hogy más betyárokhoz is kapcsolódik egy-egy történet. De maradtak hátra hivatalos dokumentumok is, körözvények, periratok, melyek az ő életéhez kötődnek.

– Bár bűnöző életmódot folytatott, az ő korában mégis hősként kezelték, legendás figurává vált. Vallásos ember volt, sosem káromkodott, betartotta a böjtöt, és az úgynevezett betyárbecsületet. Mindig gondoskodott azok családjáról, akik vele tartottak, és igyekezett inkább azokat az embereket megkárosítani, akiktől volt mit elvenni, talán ezért szerették – mesélte a betyárkirályról Kertész Péter.

Rózsa Sándor főként az osztrák elnyomás ellen harcolt, számára nem volt kérdés, hogy az 1848-49-es Szabadságharc alatt csatasorba álljon-e. Ekkor kapott életében először felmentést, méghozzá Kossuthtól, akinek első szavára több mint 1500 betyárt és pásztort toborzott.

A betyárok és királyuk ezen a hétvégén ismét csatarendbe állnak, méghozzá az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Hagyományőrzők elevenítik fel a forradalom részleteit, a csatákat, történészek segítségével.

Az emlékpark vendége lesz ezeken a napokon a nagy sikerű, 1972-ben műsorra tűzött, Rózsa Sándor című filmsorozat főszereplője, a betyárt megszemélyesítő Oszter Sándor is, akivel személyesen találkozhatnak és beszélgethetnek a kilátogatók.

További interaktív programok is lesznek: fel lehet építeni az emlékpark munkatársainak segítségével az úgynevezett „vasalót”, amely a pásztorok tároló épülete volt.

Lesznek „duttyánok”, azaz olyan gasztro-pontok, ahol ízletes magyar ételeket lehet kóstolni.

A fix programokon kívül számos fejlesztés is elősegíti a jövőben az emlékparkba kilátogatók élményszerzését, kikapcsolódását. A műsor zárásaként Kertész Péter elmondta, 2014. nyarára a térség történetéről elválaszthatatlan őrgrófi család, a Pallaviciniek 1850-ben emelt ányási kápolnája és síremléke születik újjá. Ezenkívül egy pályázatnak köszönhetően mintegy egymilliárd forintot nyert az intézmény további fejlesztésekre. Ennek keretében egy vendégváró kapu  és egy 1650 négyzetméteres, multifunkciós látogatóközpont épül, megújul a rotunda épülete, és a tervek szerint a vendégek megismerkedhetnek majd a Feszty- körkép születésének történetével is.

 

Molnár Gitta