Az első felvételi körben 6230 elsőéves hallgatót vett fel a Szegedi Tudományegyetem. Közülük 5065 fő államilag támogatott, 1165 önköltséges képzésen vehet részt. A mesterképzésekre 1104 diák jutott be, 1004-en államilag támogatottak, míg 100 fő önköltséges. Alap- és osztatlan képzéseken nappali tagozatos munkarendben 3938 fiatal folytathatja tanulmányait. A tavalyi adatokhoz képest mindösszesen néhány százaléknyi a csökkenés, de ezt már az országos jelentkezési adatok is előrevetítették – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet a ponthatárok kihirdetése alkalmából csütörtökön tartottak az SZTE-n.

Szabó Gábor, az intézmény rektora azt mondta, az elmúlt esztendőhöz képest lényegi változás nem történt. Az összfelvettek tekintetében az ELTE áll az élen (8273 fő), az SZTE (6230 fő) és a Debreceni Egyetem (6118 fő) fej fej mellett követi, a többiek jelentősebb mértékben leszakadtak a listavezető nagy egyetemektől. Új tendencia nem érvényesült 2013-ban. Megjelentek a kínálatban az egységes, osztatlan tanár szakok, s bár még idő kell ahhoz, hogy komolyabb tapasztalatokról lehessen beszélni, az akadémikus szerint örömteli, hogy a „halódónak hitt” természettudományos tanári képzéseken is akadtak jelentkezők: matematika-fizika szakon országosan mintegy 100, Szegeden 11 fő példának okáért. A legnépszerűbbek viszont továbbra is a gazdasági szakok, egyes mérnöki képzések (gépészmérnök, villamosmérnök), illetve sok fiatalt vonz az egészségügyi terület. Az SZTE Általános Orvostudományi, Egészségtudományi és Szociális Képzési, Fogorvostudományi, valamint Gyógyszerésztudományi Karán is túljelentkezés volt, s valamennyi fakultás sikerrel töltötte fel keretszámait. A rektor furcsának nevezte ugyanakkor, hogy miközben Magyarország és Szeged az ELI lézerközpont beruházására készül, fizika alapszakon csökkent az érdeklődés – az ELTE után így is a második a sorban az SZTE. A fizika mesterszakra felvettek száma ezzel ellentétben megduplázódott, ami a szakember szerint arra utalhat, hogy a felsőoktatásban bent lévők jobban megértik, átérzik az ELI súlyát és jelentőségét.

„A Szegedi Tudományegyetem eredményei nagyjából rendben vannak. Egyetemünk tartja helyét a hazai élmezőnyben, és egyelőre fenntarthatónak tűnik fejlődési pályája, nemzetközi versenyképessége” – fogalmazott Szabó Gábor.

Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes hozzáfűzte, az SZTE valamennyi kara nagyon jól teljesített a felsőoktatási szakképzések terén. Az osztatlan, illetve mesterszakokon is akadnak kiemelkedő eredmények, a szegedi jogászképzés továbbra is az egyik legnépszerűbb és legerősebb az országban, a Bölcsészettudományi Kar pszichológia szakján pedig az egyik legmagasabb ponthatárt jegyezhettük fel (a 435 pont országosan a hatodik helyet jelenti). Fontos, hogy mind a 16 olyan szakon sikerült államilag támogatott helyekhez jutnia az intézménynek, ahol korábban csak önköltséges formában tanulhattak a hallgatók.

Az egységes tanárképzés területén az SZTE gyakorlatilag minden párosítást lehetővé tett idén: a klasszikus szakpárokat (például: magyar-történelem, matematika-fizika, biológia-kémia, biológia-földrajz, angol-történelem, matematika-történelem, angol-matematika) részesítették előnyben a jelentkezők. Szabó Gábor azt mondta, a tanulságokat ősszel értékelik a dékánokkal, hiszen érdemes átgondolni, szükséges-e meghirdetni olyan „egzotikus” szakpárokat, melyek iránt nincs vagy csak igen csekély az érdeklődés.

 

szegedma.hu