Az alvállalkozói láncolatok létrehozásának egyértelmű célja ellehetetleníteni az ellenőrzést a láncolatban szereplő társaságok eltüntetésével, minimalizálni az áfa fizetési kötelezettséget, és a haszonhúzó magánszemélyek adózatlan jövedelemhez juttatása.

A közelmúltban az adóellenőrök egy országos üzletláncot vizsgáltak. Kiderült, hogy az üzletlánc egy fővállalkozót bízott meg boltjainak őrzés-védelmi tevékenységével, aki a munkát egy alvállalkozóval végeztette el. Az alvállalkozónál végzett vizsgálatkor újabb alvállalkozók bukkantak fel. Az alvállalkozók a vagyonőröket heti 20 vagy 30 órás munkaszerződéssel jelentették be, de járulék bevallási és befizetési kötelezettségüknek már csak részben tettek eleget. Rövid, egy-két éves működést követően ezen alvállalkozások képviselője külföldi magánszemély lett, ezt követően a vállalkozás elérhetetlenné vált.

A vizsgálatkor fény derült arra, hogy nem a munkaszerződés szerinti óraszámban, hanem ténylegesen heti 50-55 órában foglalkoztatták a vagyonőröket. A túlmunkáért járó összeget adózatlanul kapták meg a munkavállalók. Az alvállalkozók könyvelését a vizsgált társaság ügyvezetőjének felesége végezte. Az alvállalkozók által számlázott mintegy 250 millió forint nyújtott fedezetet a feketén kifizetett jövedelmekre és biztosította azt, hogy a vizsgált vállalkozás áfa-fizetési kötelezettsége a minimális legyen. A társaság által befogadott alvállalkozói számlák esetében az ellenőrzés megállapította, hogy nem hitelesek, a számlákban foglalt gazdasági események a valóságban nem történtek meg.

 

Forrás:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága