A Tisza mentén élők jól tudják, mit jelent az áradás. Tudják, mit jelent rettegve figyelni a folyó óráról óráról emelkedő szintjét, tudják, hogy olykor nem elegendő az erős kéz és a sajátjáért aggódó szív, előfordul, hogy találékonyságra, szokatlannak tűnő megoldásokra is szükség lehet a sikeres védekezéshez. És tudják azt is, hogy a laikus számára riasztónak tűnő, elárasztott területek látványa nem biztos, hogy bajt jelez. Alaposan megtanulták, megtanultuk mindezt az elmúlt évtizedek nagy árvizei során. S ezt a tudást, tapasztalatot az elmúlt napok-hetek során a Dunán levonuló valaha látott legnagyobb árvíz során hasznosították.

Számolni sem lehet, hányszor hallottuk az utóbbi időben Győrújfalu nevét a híradásokban. Ez az alig ezernégyszáz lelket számláló település napokig az áradás legveszélyesebb pontjának számított, még a lakók kitelepítését is el kellett rendelni. Arról azonban kevesebbet hallottunk, hogy a védekezést jórész szolnoki szakemberek irányításával folyt.

– A szolnoki vízügyesek első 80 fős csapata még június 2-án vasárnap az éjszakai műszakban kezdte meg a szolgálatot Győr térségében, másnapra már az újabb átvezényelt erőkkel több, mint 180-an, műszakiak, gátőrök, szakmunkások, szivattyútelepi gépészek, vízhozammérők segítették és irányították a védekezési munkálatokat a Felső-Duna mentén – mondta el  Nagy Réka, a Közivízig sajtóreferense. – A legnagyobb csapat Győrújfalu térségében teljesített szolgálatot. Az ottani mintegy 4600 méteres kritikus védvonalon – amelynek állapota indokolttá tette Győrújfalu kitelepítését – a megérkezésük után szinte azonnal átvették a védelmi munkák irányítását több szakaszon is, és hatékonyan koordinálták az egy időben ott dolgozó több száz ember munkáját. A szükséges beavatkozások meghatározásában és az irányításban a szolnoki szakemberek segítségére volt az a tapasztalat és tudás, amelyre az eddigi rendkívüli tiszai árvizek hatékony kezelésében tettek szert.
Június 5-vel újabb négy műszaki irányító, köztük Horváth Béla műszaki igazgató-helyettes érkezett a térségbe, aki Győrújfalunál átvette a védelmi munkák koordinálását. A tetőzést követően június 9-től a győrújfalui védekezés irányítására Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnököt nevezték ki, Horváth Bélát pedig a Budapest alatti folyószakaszra vezényelték át, hozzá hétfőn este Baján csatlakozott az 5 fős műszaki irányítói gárda, akik a Petőfi-sziget védelmének megerősítését irányították.

– Június 7-én délután érkeztem meg Győrújfaluba, ahol azonnal átvettem a szolgálatot, s egész éjszaka dolgoztunk, s védekezünk azóta is – mondta el Fejes Lőrinc, aki még most sem tudja megmondani, mikor térhet haza a Dunántúlról. – A legnagyobb problémát az jelentette, hogy egy fejlesztés részeként a töltés 4,5 kilométeres szakasza jelenleg munkaterület, nem biológiailag bevédett, kész gát tehát, hanem lecsupaszított föld. Ennek a 4,5 kilométernek minden egyes centiméterén védekeznünk kellett, hiszen az eddig mért 872 centiméterhez képest végül 907 centiméteren tetőzött a Duna, ráadásul a munkálatok miatt nem csak a gát magasítására, hanem a szélesítésére, erősítésére is szükség volt. Miután a kellő magasságot elértük, a védett oldalon a bordás megtámasztásokat kellett megépítenünk több kilométeren át.

A tiszai árvizek során szerzett tapasztalatok nagy segítséget jelentettek, hiszen az elsőként Szolnokon alkalmazott katonai helikopterek bevetése több ezer ember kétkezi munkáját váltotta ki, s ezúttal is jó szolgálatot tettek azok az egy köbméteres ballonok, amelyek a vízügyes szakemberek találékonyságát dicsérik. Többek között ezeknek volt köszönhető, hogy a 2006-os áradáskor Szelevény megmenekült, s most Győrújfalu lakóinak is megvédték otthonaikat.

– Rendeztek a védekezésben résztvevői számára egy kis köszöntőt itt Győrújfaluban. Ezen elhangzott, hogy a mostani védekezés sikere annak köszönhető, hogy a vízügyesek adták az tudást, a hivatásos katasztrófavédők, katonák az erőt, a helyiek, önkéntesek pedig a szívet. mindez tökéletesen megfogalmazza azt az összefogást, amit itt az elmúlt napokban tapasztaltunk – tette hozzá Fejes Lőrinc.

A szolnoki helikopteresek számára nem volt újdonság az árvízi védekezés.

– Még június 5-én települtünk át a pápai bázisra, négy helikopterrel, valamint azok hajózó és műszaki személyzetével – beszélt az elmúlt napokban, a Duna mentén zajló veszély-elhárítási feladatokról Kovács Krisztián őrnagy. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Szállítóhelikopter Zászlóalj megbízott parancsnok-helyettese arról számolt be, hogy az első napon Győrújfalu mellett vettek részt gátépítési és -megerősítési munkákban. Külső felfüggesztésű teherszállítással közel ezer tonna homokzsákkal magasították a töltéseket – mintegy kétezer ember munkáját kiváltva. Következett Almásfüzitő, de szerencsére e helyen csak készenlétet adtak technikáikkal a szolnoki szállítóhelikopteresek. Június 9-én délután Szigetmonostor és Szentendre, majd később Horány és Szigetszentmiklós térségében két géppel segítettek a gátépítésben, mivel itt a talajszinten akkorra már csak csónakokkal lehetett közlekedni. Ezidőtájt a dunakeszi sportrepülőtér biztosított a helikoptereknek ideiglenes bázist, mára, illetve a levonuló árhullám végéig pedig már a kalocsai bázison adnak készenlétet a Szállítóhelikopter Zászlóalj katonái – adott tájékoztatást feladataikról Kovács Krisztián őrnagy.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok állománya több váltásban teljesített szolgálatot a Duna különböző szakaszain. Tóth Tibor ezredes jelenleg a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, korábban azonban jó néhány éven át megyénkben töltött be hasonló posztot. Az elmúlt napokban Pilismarót védelmének megszervezése volt a feladata, ahol jó néhány régi kollégával együtt védte a rábízott gátszakaszt.

– Pilismarót egy Duna melletti, elöntéssel veszélyeztetett településrészének védelmére rendeltek ki – tudtuk meg tőle. – Nem volt könnyű dolgunk, hiszen az ottani védmű teljesen alkalmatlan volt arra, hogy megállítsa az érkező áradást. Ennek ellenére egyetlen pillanatig sem gondoltunk arra, hogy feladjuk a védekezést. Nagy segítségemre voltak ebben azok a tűzoltók, katasztrófavédők, katonák, önkéntes mentőcsoportok, akikkel korábban már jó néhány árvíz idején együtt védekeztünk, s összehangoltan tudtunk együtt dolgozni. A legkritikusabb időszakban többször is járt nálunk Orbán Viktor miniszterelnök, aki maga is ismerősként üdvözölte azokat a gáton dolgozókat, akikkel annak idején Szolnokon találkozott hasonló szituációban.
Lovas Attilát, a Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság vezetőjét szakértőként rendelték ki a kritikus pontokra.

– Az elmúlt napokban több helyen is teljesítettem szolgálatot, most épp a bajai Petőfi szigeten védekezünk – mondta el az igazgató, amikor telefonon utolértük. – Az a vízügy berkeiben teljesen természetes, hogy a különböző igazgatóságok szakemberei segítik egymást a védekezések idején. Így ahogy a nagy tiszai árvizek során a győriek segítettek bennünket, jómagam is már a harmadik áradást kísérem végig a Dunán. Összegzésként pedig már most elmondható, hogy minden idők legnagyobb dunai árvizének voltunk tanúi, mind a vízállás, mind pedig a vízhozam tekintetében. Az pedig rendkívül jó érzés,
hogy mindenhol elismerik és elfogadják a vízügyesek szaktudását.

A Hajógyári szigeten szivattyúznak

Mint az a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság közleményéből is kiderült, első helyen a vízügyi szolgálat szakemberei feleltek és felelnek az árvízi védekezés műszaki szakmai irányításáért, a védekezési feladatok meghatározásáért valamennyi helyszínen. Ugyanakkor a katasztrófavédelem feladata továbbra is a hatékony védekezési tevékenység logisztikai biztosítása, a szükséges erők és eszközök rendelkezésre állása, a háttértámogatás megszervezése.
A Kötivízig ugyanakkor a hatékony szakmai segítség mellett a rendelkezésre álló eszközeit is a védekezés szolgálatába állította, csaknem másfél millió homokzsákot, több ezer BigBag zsákot, kesztyűt, helikopteres függesztő-kötelet, fáklyát, térvilágító berendezéseket, szivattyút juttatunk el a védekezés helyszíneire.

S míg a Dunántúlra átvezényelt műszaki állomány nagy része a napokban hazatérhet, addig pénteken a Kötivizig újabb egysége indult Budapestre, akik nagy teljesítményű szivattyúkkal felszerelve segítik az árvíz után visszamaradt több százezer köbméternyi víz eltávolítását többek között a Hajógyári sziget térségéből. A győrújfalui töltésszakaszon több mint 40 vízügyi szakember lát el továbbra is őri, segédőri és szivattyúzási feladatokat. Az alsó-dunai védvonalakra – egyebek között Bajára – kirendelt vízügyeseket várhatóan a jövő hét közepén vezényelhetik haza – tájékoztatott Békési István védelemvezető-helyettes.

 

Forrás: szoljon.hu