1. Társasági adó

– adókedvezményeknél figyeljünk arra, hogy de minimis támogatás-e az adott támogatás. (Ld. keretes írásunkat.) A támogatás felső határa a csekély összegű (de minimis) felső határa, azaz 200 000 euró három pénzügyi év vonatkozásában, (kivéve a közúti szállítási tevékenységeket, ahol ez 100 000 euró), nem haladhatja meg.

– ha az éves beszámolót már elfogadta a taggyűlés, de látjuk, hogy valamilyen adóalap csökkentő tételt nem vettünk észre, és szeretnénk az adóalapot mégis csökkenteni, akkor az elfogadott beszámolóhoz már nem nyúlhatunk, de a társasági adót annak figyelembevételével készítjük el és a tárgyévben lekönyveljük. Ha ez nem jelentős tételként szerepel, akkor nem kell javítanunk a beszámolót, ha jelentős tétel a 2013-as beszámolót kell javítani vele.

– fejlesztési tartalék lekötésénél a könyvelést is el kell végezni (eredménytartalékból át kell könyvelni lekötött tartalékba). A fejlesztési tartalék felhasználásával kapcsolatban fontos, hogy ha nem tudtuk 4 év alatt (2009-től), illetve a 2006-ban képzettet 6 év alatt felhasználni, akkor a 1229-01-01 sz. nyomtatvány 16. sorát kell kitölteni.

Az új adókedvezményeket is érdemes kihasználni.

–  Jogdíjbevételre jogosító immateriális javak elidegenítése, apportálása

–  Alultőkésítés

2012-től a szabályozásban két lényeges változás történt:

– a kamattal azonosan kell kezelni – a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettséghez kapcsolódóan, az adózó által a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésben a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása miatt – csökkentésként figyelembe vett összeget is,

– a kötelezettség adóévi napi átlagos állománya csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével, amely csökkentés független attól, hogy a követelés lejárt vagy még nem esedékes, továbbá független attól is, hogy milyen okból áll fenn a mérleg fordulónapon.

2. Innovációs járulék

Bevallása a 1229-01-03 lapon történik.

Számítása:

Az értékesítés nettó árbevétele (ebben az összegben nem szerepelhet a ráfordítások között kimutatott és adóhatósággal elszámolt energia adó, jövedéki adó, regisztrációs adó összege) csökkentve az ELÁBÉ, a közvetített szolgáltatások, az anyagköltség és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével. A különbözet lesz az innovációs járulék éves bruttó alapja, az innovációs járulék mértéke 0,3 %.

Innovációs járulékot csak az üzleti év első napján fennálló besorolása alapján közép- és nagyvállalat fizet. Vigyázat: a kis- vagy mikrovállalkozói státuszt 2012-től konszolidált szinten, a kapcsolódó- és partnervállalkozások megfelelő mutatóival összevontan kell az adózónál vizsgálni.

4. Iparűzési adó bevallása:

Az iparűzési adó (IPA) bevallásban szereplő adatoknak meg kell egyeznie a társasági adóbevallás 07-01 tábla megbontott adataival. Fontos aközvetített szolgáltatásfogalmának értelmezése, jó előre tisztázni, hogy megfelel-e az előírásoknak mert adóalap csökkentőként adóhiányt eredményezhet a helytelen megítélés.

Megosztásnál (telephely, székhely) a külföldi telephelyet is figyelembe kell venni, de a külföldi telephelyre nem kell megfizetni az iparűzési adót. Ha több telephellyel rendelkezik a vállalkozás, a kiválasztott módszerrel meg kell osztani az adót. Ha valamelyik telephely települése nem ír elő iparűzési adót,  az arra a településre eső adót nem kell megfizetni. A székhelyre viszont akkor is le kell osztani, be kell vallani és meg kell fizetni az iparűzési adót, ha a cég a székhelyen nem, csak a telephelyen folytatja tevékenységét.

 

Forrás: piacésprofit.hu