Magyarország parlagfű-szennyezettség szempontjából még mindig az élen jár a régióban, gyors javulás pedig nem is várható – vélik szakemberek. Csak a szemléletváltozás jelenthet kiutat, de ehhez tizenöt-húsz év szükséges.

Egy két héten belül várhatóan tömegesen hajt ki az emberek százezreit allergizáló parlagfű, ezért gyorsan el kell kezdeni a védekezést, kiemelten fontos a virágbimbó kifejlődésének megakadályozása – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztatójából. Azokon a területeken, ahol a belvíz miatt a növény kipusztult, a száradás után nagymértékű gyomosodás várható.

Minden földhasználó köteles adott év június 30-áig megoldani a parlagfű-mentesítést, megakadályozni a bimbók kifejlődését, és ezen állapotot folyamatosan fenntartani. Ha az ingatlantulajdonos ennek nem tesz eleget, akkor közérdekű védekezést, vagyis kényszerkaszálást kell elrendelni. Az irtást nehezíti, hogy a parlagfű magja harminc-negyven év föld alatti pihenést követően is képes kihajtani. A gyepet, füves területeket, kertek elgazosodó részeit egy-két hetente nyírni kell, június 30-a után is.

úlius 1-jétől a jegyzőnek hivatalból is vizsgálnia kell azon belterületeket, amelyek parlagfűvel fertőzöttek lehetnek.  Ha külterületen van a gyom, akkor az ingatlanügyi hatóság, vagyis a földhivatal ellenőrizhet. A kényszerkaszálás költségeit, és az ezzel járó bírságot – amely 15 ezertől akár 15 millió forintig is terjedhet – a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szabhatja ki.

Nemcsak a parlagfű okoz gondot, hanem más gyomok is, így például az üröm – ha előbbit kiirtják egy területről, akkor gyakran a másik gaz foglalja el a helyét. A szakemberek szerint a probléma megoldására olyan kompromisszumot kell kötni, amely alapján az egészségvédelem, a mezőgazdasági termelők érdekei és a biológiai egyensúly sem szenved csorbát.

Novák Csaba, a Somogy megyei kormányhivatal növény-és talajvédelmi igazgatóságának vezetője a Napközben hétfői adásában elmondta, a tavalyi évhez hasonlóan, a szántóföldi kultúrákban, mind a napraforgó, mind a kukorica esetében úgy néz ki, hogy sikeres a gyomirtás. A továbbiak az időjárás alakulásától függenek – sok csapadék esetén a parlagfű is burjánzásnak indul.

Jordán László, a NÉBIH növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese elmondta, a munka sikerességét szolgálja a légi felderítés is, ami idén már – a korábbi tesztidőszakot követően – élesben zajlik a parlagfűvel legszennyezettebb megyékben. Ezzel kapcsolatban a problémát a repülések ára okozza, egy helikopter üzemeltetése ugyanis nem olcsó, igaz, a hozadéka felbecsülhetetlen – tette hozzá a NÉBIH munkatársa.

Jordán László hangsúlyozta, a légi felderítések időpontjait előre meghirdetik majd, hogy ennek hírére minél több földtulajdonos megcsinálja a parlagfű-mentesítést. A tavalyi tapasztalatok szerint, ahol közölték a repülés napját, ott „gyorsan, frissen nagyon sokan elvégezték a tarlómunkákat”.  Novák Csaba, a Somogy megyei kormányhivatal munkatársa megjegyezte, hogy náluk egyre csökken a bemért parlagfüves terület, míg 2011-ben 620 hektáron kellett eljárniuk, addig tavaly már csak 335 hektáron. Ez a javulás azonban a pollencsapdák értékeiben nem igen vehető még észre, ugyanis az út menti részek, erdőszélek továbbra is fertőzöttek, másrészt Somogy peremvidékére Horvátországból is nagy tömegű pollent fúj át a szél. A szomszédos államban ugyanis közel sincs olyan szigorú a parlagfű elleni védekezésben, mint Magyarországon – tette hozzá a kormányhivatal munkatársa. A műsorban elhangzott még, hasonló probléma jelentkezik a szerb és román határ mentén is, mert ezekben az országokban se zajlik olyan módszeres parlagfűirtás, mint nálunk.

Forrás: Híradó