Az egyház megszületésére és aKrisztustól kapott missziós küldetésre emlékezve ilyenkor a katolikus egyházban a püspökök – szerte a világon – kiszolgáltatják a bérmálás szentségét, amely által a Szentlélek ma is eltölti a hívőket – írja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapja.

A pünkösd a pentekoszté görög szóból származik, jelentése „ötvenedik”, vagyis húsvét után az ötvenedik nap, melyen a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Bár Jézustanítványai már tudják, hogy mesterük feltámadt, mégis, hogy betölthessék Krisztus missziói parancsát – „tegyétek tanítványommá mind a népeket” -, szükségük van Isten Lelkének megerősítésére: ez teszi őket hitvalló apostolokká:

„Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (Apostolok Cselekedetei 2,1-4)

Isten a nyelvek csodájával hozta létre azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyetemes egyház. Pünkösd ünnepén három fontos eseményre emlékezünk: ekkor jött el a Szentlélek mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; ekkor alapította meg Krisztus az egyházat, valamint az egész világra kiterjedő missziós munka is ekkor vette kezdetét.

Forrás: Szegedma