A Visegrádi Négyek országait valamint Romániát, Szerbiát és Dániát képviselő szakemberek csütörtökön, a konferencián ismertették a saját országaik számára kihívást jelentő problémákat, valamint a megoldásukra született terveket, majd pénteken, workshopok keretében gondolkodtak együtt a különböző lehetőségekről. A rendezvény a Visegrádi Alap támogatásával valósult meg.

A megyei önkormányzatok elsődleges feladata 2012. év eleje óta a fejlődési irányok meghatározása, a megyék jövőképének megrajzolása, annak érdekében, hogy minél több fejlesztési forrást hívhassanak le a következő költségvetési ciklusban az Európai Uniótól. A cél, hogy a lakossága is minél jobban érezze, van lehetőség a munkahelyteremtésre és a megye adottságainak jobb kihasználására. Nem elég azonban csak saját magunkra hagyatkozni ezen a területen, az eredményes munkát segíti, ha megismerjük mások tapasztalatait és az általuk végrehajtott, eredményes gyakorlatokat is – erről beszélt a konferencia megnyitóján Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. A rendezvényen az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetéséről Dr. Deutsch Tamás, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának alelnöke tartott előadást.

A workshop keretében több csoportban olyan témákat dolgoztak fel a szakemberek, mint például a klímaváltozás. Az eseményen az átlaghőmérséklet emelkedése kapcsán elhangzott, hogy a Föld történetben voltak a mostaninál melegebb időszakok is, például a római korban, és, hogy 100 évente 0,5-0,6 fokkal nő az átlaghőmérséklet. Téma volt, hogy ehhez hogyan lehet alkalmazkodni lokális és globális szinten, valamint, hogy a jelenleginél is nagyobb szükség lenne a megújuló energiaforrások okosabb hasznosítására. A területi különbségeket jelzi, hogy mire Magyarországon 20 százalékra emeljük a geotermális energia felhasználását, addigra Dániában ez 100 százalék lesz. Ugyanakkor a Dél-Alföldön is egyre elterjedtebb már a green farming, ami olyan gazdaságokat jelent, amelyek önfenntartó módon, külső energiaforrás bevonása nélkül működnek, és az ahhoz szükséges energiát például biogáz, trágya, szélkerekek és napenergia segítségével állítják elő.

Egy másik workshop keretében a gazdaságfejlesztés volt a téma, a résztvevők – Łódź vajdaság, Hargita megye és Csongrád megye képviselői – az Európa 2020 Stratégia 11 tematikus célkitűzése és Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója céljai közötti összefüggéseket vizsgálták, gazdaságfejlesztés szempontjából priorizálták a célokat. A legfontosabbakként az oktatás, a képességfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás területéhez kapcsolódó beruházásokat jelölték meg, amelyeket sorrendben a foglalkoztatás előmozdítása, a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítása és a kutatás-fejlesztés és innováció erősítése követett. A workshop során meghatároztak közös gazdaságfejlesztési programokat is, úgy, mint tudástranszfer, tapasztalatcsere, kereskedelemfejlesztés, alternatív foglalkoztatási módokra vonatkozó ötletek megosztása, határon átnyúló mobilitások előmozdítása V4 kontextusban, tapasztalatcsere a teljes élelmiszer vertikum, valamint a helyi gazdaságfejlesztés területén, és határon átnyúló klaszterek.

 

Forrás:

Csongrád Megyei Közgyűlés Sajtószolgálata