Ezen terület egyik legmarkánsabb része a települési szilárd hulladék begyűjtése, és kezelése. A kommunális hulladék begyűjtése, vagyis a ház elöl a szemeteskukák elszállítása közszolgáltatás, így annak igénybevétele – fő szabály szerint – kötelező. Ebből következően az elmaradt díjhátralék adók módjára behajtható.

Fontos kiemelni, hogy az erre vonatkozó szerződés, a törvény erejénél fogva, úgynevezett ráutaló magatartással is létrejöhet, így a díj követelése írásos szerződés nélkül is jogszerű lehet, illetve akkor is fizetnünk kell, ha adott időben egyáltalán nem keletkezett hulladék a háztartásunkban.

Természetesen, ha az ingatlanunkat előre láthatólag hosszabb ideig nem használjuk, kérhetjük a hulladékkezeléssel foglalkozó vállalkozástól a szolgáltatás ideiglenes szüneteltetését, mely esetben a díjfizetési kötelezettségünk is szünetel. Fontos figyelemmel lenni arra, hogy a szünetelés időtartamát követően a szolgáltatás felajánlásával – vagyis, ha jár az utcánkban a szemetesautó – ismét rendeznünk kell a szemétszállítási számlát. Ugyancsak fizetnünk kell a díjat, ha a szünetelési idő előtt ismételten igényeltük a szolgáltatást. A szünetelésre vonatkozó igényünket írásban kell jelezni, azt visszamenőlegesen nem lehet bejelenteni.

Sokunk számára különösen fontos szempont a szolgáltatásért fizetendő díj mértéke. A szabályozás önkormányzati hatáskörbe utalta a különböző méretű gyűjtőedények után fizetendő szállítási költség meghatározását. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény 2012 novemberében elfogadott módosítása szerint 2014-től már egységessé válik a szemétszállítási díj összege, így egy egyenletesebb, átláthatóbb rendszer jöhet létre. A fizetendő díjakat a Magyar Energia Hivatal (új megnevezésén: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) javaslatának figyelembevételével kell majd meghatározni. A jogszabály elfogadásával egy korszerű törvényi háttér született, ami átlátható és ellenőrizhető viszonyokat teremt az ágazatban, lehetőséget teremt a hulladékképződés nagyobb arányú csökkenésére és a hasznosítás arányának növelésére, valamint kiterjeszti a gyártók felelősségét, hogy hulladékszegény technológiákat alkalmazzanak a termékgyártásban.

A szemétszállítási díj függ attól, hogy milyen költségelemekből tevődik össze. Alapvetően a lakosság által fizetendő összegnek a hulladékgyűjtési, szállítási, valamint hulladékártalmatlanítási költségeket kell fedeznie. A közelmúltban beépült a díjelemek közé a szelektív hulladékkezelési díjtétel, mely a környezetvédelem, mint alapvető társadalmi érdek egyre gyakorlatiasabb, az emberek számára kézzelfogható tevékenységként való megjelenését jelzi.

A szelektív hulladékgyűjtésre – a környezeti terhelés csökkentésében való részvétel erkölcsi elismerése mellett – ösztönzőleg hat az is, hogy amennyiben szétválogatva gyűjtjük a háztartási szemetet, kisebb űrméretű gyűjtőedényre lesz szükség, ami kevesebb költséget jelent számunkra.

Az általános tapasztalatok szerint a szelektív gyűjtésben való részvétel esetén a maradék hulladék térfogata háztartásonként átlagosan mintegy 15 %-kal csökken.

Ha valaki eddig a kertes házakban általában használt 110 literes gyűjtőedényt vette igénybe, annak a jövőben a szelektív gyűjtés miatt elegendő lehet akár egy 80 literes edény is, vagy a 60 literes gyűjtőedény helyett akár egy 50 literes is.

Többlakásos ingatlanok esetében, ahol az egész ház közösen használ egy nagyobb, 1.100 literes gyűjtőedényt a hulladékmennyiség várhatóan mintegy 900 literre csökken le és így az alkalmazandó edényeket is kisebbre lehet cserélni. A példánál maradva a jövőben elegendő lehet egy 770 literes és egy 120 literes szabványos gyűjtőedény.

A háztartásunkban keletkezett még hasznosítható – elsősorban papír, üveg, műanyag – hulladékot a lakóhelyünkön egyre nagyobb számban lévő hulladékgyűjtő pontokban telepített gyűjtőedényekbe helyezhetjük el. A nagyobb méretű, és a veszélyes hulladékokat – akkumlátorokat, gumiabroncsokat, elektronikai cikkeket – a hulladékudvarokban veszik át tőlünk. Nagyobb áruházakban, bevásárló központokban találkozhatunk kifejezetten a száraz elemek és fénycsövek, izzók gyűjtésére szolgáló gyűjtőedénnyel is; gyógyszertárban pedig a lejárt szavatossági idejű termékeket adhatjuk le.

A kertes lakóövezetekben a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés is egyre elterjedtebb, mely során a keletkezett zöld hulladékok, és az egyéb újrahasznosítható hulladékok (PET palackok, papír és műanyag csomagolóanyagok) ingyenes elszállítását végzik az erre szakosodott cégek.

Akár a hulladékgyűjtő ponton, akár konyhánk szelektív hulladékgyűjtő kukája előtt szembesülhetünk azzal a kérdéssel, hogy melyik dolgot melyik edénybe tegyük. Például az üdítős- vagy tejesdoboz – mivel legnagyobb részt papírt tartalmaz – a papírok közé kerül, de sajnos sok helyen a műanyagokkal vagy a fémekkel gyűjtik együtt.

A tejtermékek – tejföl, joghurt – műanyag poharai szintén hasznosíthatóak, azonban csak azokon a településeken tehetjük a műanyagok közé, ahol ezen csomagolóanyagok feldolgozása megoldott. Erről tájékoztatást a helyi önkormányzattól vagy a hulladékkezelő vállalkozástól kaphatunk.

A PET palackokkal kapcsolatban mindenki ismeri a „tapossa laposra” szlogent, azonban az összepréselés után vetődhet fel a kérdés, mi legyen a kupakkal? Természetesen ez is újra feldolgozható anyag, vagy kupakgyűjtő akcióhoz való hozzájárulásunk tárgya lehet.

A műanyagok terén fontos kiemelni, hogy a környezettudatosságra nevelés eszközeként megjelent lebomló bevásárló szatyor – bár biológiailag jelentősen kisebb terhelést okoz, – az újrahasznosítása azonban nehézkes, ezért ezeket a csomagolóanyagokat érdemesebb a kommunális szemétben elhelyezni.

A szelektív hulladékgyűjtés egyik „ága” a zöldhulladék kezelése, vagyis a komposztálás. A kerti hulladékok összegyűjtése és hasznosítása szolgálja a költségmegtakarítást, hiszen a feldolgozott szemétmennyiség elszállításáért nem kell díjat fizetni a szolgáltatónak, továbbá a komposztálás során magunk állítjuk elő a virágföldet, így nem kell azt a kereskedelemben megvásárolnunk.

A komposzt készítéséhez tanácsoljuk a megfelelő alapanyagok kiválasztását, így az ételmaradék, déligyümölcsök héja, beteg vagy gyomnövények részei – bár biológiai úton lebomlanak – de lehetőleg ne kerüljenek a masszának szánt anyagba.

A szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás alkalmazásával valós költségmegtakarítást érhetünk el, ezért bízunk abban, hogy a jövőben minél többen alkalmazzák ezeket a hatékony módszereket.

Forrás: nfh.hu