Az Európai Unió Bírósága korábban a C 402/07 és C 432/07 egyesített ügyekben (a Sturgeon-ügy) mondta ki, hogy azon járatok utasainak helyzetét, melyek a célállomásukat a menetrend szerinti időponthoz képest három vagy annál több órával később érik el, hasonlónak kell tekinteni azon utasokéval, akiknek járata törlésre került. Ennek eredményeként az ilyen mértékű késést elszenvedő utasok is jogosan tarthatnak igényt a rendelet szerinti kártalanítás megfizetésére a járatot üzemeltető légitársaság részéről.

Ennek az ítéletnek a felülvizsgálatára került sor a Bíróság előtt a C 581/10. és C 629/10. számú egyesített ügyekben előzetes döntéshozatalra feltett kérdések alapján. A bíróság megerősítette, hogy a rendelet célja a kártalanítás előírásával az időveszteségben megnyilvánuló károk kompenzálása, e tekintetben pedig a törölt járatok utasai hasonló helyzetben vannak, mint a hosszú késést elszenvedő járatok utasai. Az egyenlő bánásmód elvéből – azaz, hogy az összehasonlítható helyzeteket nem lehet eltérően kezelni -, valamint abból kiindulva, hogy a rendelet célja a légiközlekedésben részt vevő utasok magas szintű védelmének biztosítása, a Bíróság megerősítette korábbi álláspontját miszerint az ilyen hosszú késést elszenvedő utasok jogosan tarthatnak igény a rendelet szerint megállapított kártalanítás megtérítésére. A Bíróság indokolása szerint ezen értelmezés megfelel emellett mind a jogbiztonság, mind pedig az arányosság elvének is.

Fenntartotta azonban ennek a kártalanításnak az általános korlátját is. Eszerint az érintett járatot üzemeltető légifuvarozó mentesül a kártalanítás megfizetésének kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a járat hosszú késését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. A korábbi, Sturgeon-ügyben a Bíróság továbbá megállapította, hogy a légi jármű járattörlést vagy késést eredményező műszaki hibája nem tartozik a rendelet értelmében vett rendkívüli körülmények körébe, kivéve, ha ez a hiba olyan eseményekből ered, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásán kívül esnek.

A Bíróság tehát fenntartotta korábbi értelmezését így ennek megfelelően a fogyasztók ezen ítéletekre hivatkozással továbbra is élhetnek kártalanítás iránti igényükkel a légitársaság felé, ha járatuk késése miatt célállomásukat az eredetileg tervezetthez képest három vagy annál több órás késéssel érik el és a késés kapcsán nem merülnek fel az ítéletek értelmében vett rendkívüli körülmények.

Forrás: NFH