A ciklus egyik legfontosabb törvényének nevezte a földtörvényt Krajner Péter azon a szerdai eseményen, amelyen bemutatták több mint száz civil szervezet által készített állásfoglalást a jogszabállyal kapcsolatban. A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke hozzátette: kulcsfontosságú, hogy a majdan elfogadásra kerülő földtörvény összhangban legyen a vidékstratégiával, a kicsi és közepes családi gazdálkodókat hozza helyzetbe, és a fenntartható gazdálkodásra épüljön.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a civilek minden parlamenti párt részéről találtak támogatható javaslatokat, ám legtöbb esetben Ángyán József és Bencsik János módosítóit találták jónak. A szervezetek emellett főként az LMP és a Jobbik képviselőinek módosítóit támogatják, a legkevesebbet az MSZP javaslatai közül támogatnának, igaz, a szocialista javaslatok között is találtak kettőt, amelyet pártolni tudnak. A civilek állásfoglalásukat eljuttatják a parlamenti frakciókhoz is.

A földtörvényhez, valamint az azt megelőző koncepcióhoz rengeteg javaslatot nyújtottak már be eddig is társadalmi szervezetek, és politikai szereplők. Korábban arról volt szó, hogy a földtörvény vitáját még decemberben lebonyolítja a parlament, így a jogszabály akár már idén nyáron hatályba léphetett volna. Jelenleg azonban valószínűbb, hogy a végleges földtörvény – az eredeti terveknek megfelelően – 2014 januárjától él majd.

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára azonban már egy novemberi fórumon igyekezett megnyugtatni a gazdákat: a földtörvény számos vitatott pontja változhat még.

A tervezet szövege azóta valóban sokat változott. „Azon kezdeti pontok, amelyek igazán gátolták volna a termelést, mára kikerültek a szövegből” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: „a végleges változatot ugyan ma még nem ismerjük, de ha a művelt területhez kötött foglalkoztatási kötelezettség kikerül, az állattartási előírás pedig bekerül a törvénybe, akkor az a gazdálkodó szervezetek döntő többségének elfogadható, jó kompromisszum lenne.”

Az eredeti tervezet tartalmazott egy olyan kitételt, amely szerint nem szerezhetne haszonbérleti jogosultságot olyan gazdasági társaság, amely szerzést megelőző három év átlagában nem adott munkát megfelelő számú dolgozónak. Az előírás meglehetősen szigorú volt: 1200 hektárnál már 100 fő foglalkoztatását írták volna elő, ráadásul a követelmény csak az agrárcégeket terhelte volna, a családi gazdálkodókat nem.

A foglalkoztatási kötelezettség pontja minden bizonnyal nem fog már szerepelni a végső verzióban. Amint az a civilek értékelésén is elhangzott, ezt vélhetően „azért tették bele a szövegbe, hogy kivehessék.”

 

Forrás: vg.hu