Az értekezlet résztvevőit köszöntve Szatmári Imre tű. ezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója kiemelte, hogy a szervezet feladatai között előtérbe került a megelőző tevékenység, amely során a referensekre – akik a településeken nyitott szemmel járva észlelhetik az intézkedést igénylő helyzeteket – komoly szerep hárul.

A közbiztosnági referensek az értekezleten beszámoltak a településükön történt szakmai feladatok elvégzéséről, amely során Mindszent közbiztonsági referense, Németh István elmondta: a hóeltakarítás során a településen két nagyobb és egy kisebb tolólapos géppel tették járhatóvá a közutakat, és a testület legutóbbi ülésén keretet különített el költségvetésében a polgári védelmi szervezet működésére. A helyi újságban felhívták a lakosság figyelmét a vízelvezető árkok tisztítására, amelyben az önkormányzat – amelynek közgyűlése január 28-án a katasztrófavédelemről is tájékoztatás kapott – a közfoglalkoztatottak alkalmazásával is tett lépéseket.

Rostás Tibor, Székkutas közbiztonsági referense arról számolt be, hogy a településen több traktorral is végezték a hó eltakarítását, amelyben a község közfoglalkoztatottjai is részt vettek. A derekegyházi Magony Gizella elmondta: a településen 40 köbméter fát osztottak szét a rászorulóknak a hideg napokban, míg a felgyői Fekete Mariann kiemelte: figyelemmel kísérik a település vízelvezető csatornáit, és ha kell, intézkednek a kitakarításról, míg a csongrádi referens, Pálné Nádas Rita beszámolójában arról is szólt, hogy igyekeznek az előírt 300 fős polgári védelmi szervezetet feltölteni.

Csanytelek bár pályázott, ám nem nyert a település belső részeit a külső csatornákkal összekötő rendszer megvalósítására, azonban ezt a község saját forrásból nem képes megvalósítani, azonban a közmunkások segítségével a meglévő hálózatot karban tartják.

Tömörkény referense, Tápai Lajosné elmondta: még nincs elfogadott költségvetése a településnek, azonban az ötvenfősre tervezett PV-szervezet már 42 taggal rendelkezik. Átdolgozzák a város vízkár-elhárítási tervét – számolt be a szentesi Pótári Lajos, hozzátéve: a téli idő adta feladatokat a helyi városellátó meg tudta oldani.

A vis major ügyek intézéséről tartott tájékoztatójában dr. Volford-Makk Eszter tű. százados felhívta a referensek figyelmét a védekezés elrendelésének szabályaira, kiemelve: a munkákban részt vevő személyek és gépek által elvégzett tevékenységet pontosan kell dokumentálni, és a területről alapos fotódokumentációt kell készíteni, amelyből megállapítható a beavatkozás indokoltsága és a az elvégzett munka volumene. A százados rámutatott: a szabályozás a településektől elvárja a jó gazda gondosságát, ha korábban egy orvoslásra váró műszaki problémára már felhívták a figyelmet, akkor a felkészülés idején úgy kell  eljárni, hogy a következő védekezéskor az már ne okozhasson gondot. Az előadó szólt arról is, hogy a vis major igényléséhez a településeknek a költségvetésükben keretet kell elkülöníteniük, amelyből a védekezés költségeit meg tudják előlegezni.

Az értekezleten Herczeg Zoltán, az ATIVIZIG Szentesi Szakaszmérnökségének munkatársa – kitérve a Tisza, a Körös és azok vízgyűjtőinek állapotára – ismertette a térség hidrológiai helyzetét, külön kitérve a Kurca főcsatorna állapotára is.

A tanácskozáson Szatmári Imre tű. ezredes kijelentette: a beszámolókból látszik, hogy a települések teszik a védekezésben számukra előírt faladataikat, és kijelentette: a megyei igazgatóságnak fontos, hogy a településeiket ismerő, az ott élőkért tenni akaró referensekkel jó együttműködést tartson fenn.

 

Forrás:

Arany – Tóth Attila

szóvivő