Hippokratész a testnedvek alapján kolerikus (ingerlékeny), melankólikus (mélabús) és flegmatikus (közönyös) típusba sorolta az embereket, amit Galénosz még kiegészített a szangvinikus (derülátó) típussal. Megfigyelték, a felállított kategóriákba tartozó személyiségekre milyen betegségek jellemzők – mondta el dr. Ciortea Péter aneszteziológus-belgyógyász szakorvos.

A műsor vendége beszélt a Kretschmer nevéhez köthető testalkat alapján történő besorolásáról is. Ő három kategóriát állapított meg: aszténiás (sovány, nyúlánk), piknikus (alacsony, duci) és atlétikus (sportoló alkat). A testalkati típusokra kóros esetben különböző pszichiátriai megbetegedések jellemzők: az aszténiásra a skizofrénia, a piknikusra a mániás depresszió és az atlétikusra az epilepszia.

Carl Gustav Jung introvertált (befelé forduló) illetve extrovertált (kifelé figyelő) személyiségeket különböztetett meg.

Dr. Ciortea Péter hangsúlyozta, általában kevert típusú emberek vannak, tehát nem is olyan egyszerű a típusokba sorolás. A modern korban a különféle tipizálásokból megszületett a szocionika nevű tudomány, amely 16 személyiség típust különböztet meg.

A pszichoszomatika szerint az a-típusú személyiség (menedzser típus) túlhajszolt, versengő, hajlamosabb a szív- és érrendszeri betegségekre. A b-típusú személyiség nyugodtabb, béketűrőbb, jobban kezeli a problémákat. A c-típusú személyiség mindenkit meghallgat, de elfojt dolgokat, így hajlamosabb a daganatos betegségekre. A d-típusú személyiség problémái főleg a szorongásból erednek, és a menedzser típushoz hasonlóan a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakoriak ennél a kategóriánál is.

A doktor hangsúlyozta, ezek a tipizálások nem általános érvényűek, és változhat is az ember, tehát ezen a területen is érvényes, hogy a sorsunkat magunk alakítjuk.

Kokovai Péter