A náci Németország 1941-42-ben határozott a végső megoldásról, a 11 millió európai zsidó kiirtásáról, az első haláltábort Dachauban hozták létre – idézte fel Blazovich Péter, az Emlékpont igazgatója. Hozzátette: az auschwitzi mesemmisítő tábor napi 10 ezer fő megsemmisítésére is képes volt. A becslések szerint a holokauszt áldozatainak száma 5,6-5,8 millió közé tehető.

Auschwitz-Birkenau a magyar zsidóság legnagyobb temetője is – fogalmazott dr. Erdélyi Miklós, a hódmezővásárhelyi zsidó hitközség ügyvezető elnöke. – A magyar társadalom felelőssége, hogy megtörténhetett, és a mai magyar társadalom felelőssége, hogy soha többé ne történhessen meg – hangsúlyozta a holokauszt kapcsán.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója tiszteletére a Magyarországon a vészkorszak idején működő embermentő diplomatáknak, civileknek és egyházi személyeknek állított emléket „Emberségről példát…” című kiállításával, amelyet a Zsinagóga karzatán helyeztek el. A tablókon Wallenberg mellett többek között Giorgio Perlasca, Carl Lutz, Sztehlo Gábor és Ocskay László honvéd százados tetteit foglalták össze lényegre törően. Az embertelen időkben példaértékűen viselkedő hősök között a korszak legendás színésznőjét, Karády Katalint és Ferenczy Béni szobrászművészt is megtalálhattuk. Deák Andrea, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezetője megnyitó beszédében arról is szólt, hogy az egyik diktatúrára egy másik diktatúra volt a válasz, így a holokauszt traumája nem csak kibeszéletlen maradt, hanem újakkal is tetézték.

Kokovai Péter