Lázár János köszöntőjében elmondta, nagy büszkeség, hogy Gyulai professzor vásárhelyinek tudhatja magát, életműve, keze nyoma számos helyszínen fellelhető, így a Németh László Gimnáziumban is. Nem igazán a kerek évfordulóhoz kötődik, nem valaminek a vége a könyv, sokkal inkább a kezdet bemutatása, annak a munkásságnak, a történelmi és tudományos életútnak, melyet eddig maga mögött hagyott a szerző. Ritka pillanat, az amikor egy ilyen nagyságú tudós nemcsak a tudományos munkáiba, publikációiba, de saját életébe, annak másik oldalába is bepillantást enged, hiszen eddig kevesek ismerték vonzalmát a zenéhez és a költészethez.

Életútja tudományos munkái mellett történelmi és művészeti jelentőséggel bír, egy ideje nincs Vásárhelyen október 23-i ünnep Gyászindulója nélkül, melyet 23 évesen, 1956 november 4-én a szovjet csapatok bevonulásakor komponált. Gyulai József Sztálin utcai szobájában írta meg a darabot. Elmondta, akkor nem gondolta, hogy ez a dallam valaha nyilvánosan elhangozhat. 30 évig dugdosta, csak a szűkebb baráti körének mutatta meg. A címet sem merte ráírni a kottára, csupán a dátumot. A professzor a rendszerváltás után több mint 10 évet várt a bemutatásával, hátha nagy zeneszerzőink közül is komponált valaki ilyesmit, de mivel senki nem állt elő, 2003-ban a Mindentudás Egyetemének előadását követően felcsendülhetett nyilvánosan.

A 23 éves Gyulai József úgy érezte, az a leghelyesebb, ha a benne tomboló haragot, elkeseredettséget, indulatot „kiírja” magából: kottát vett elő és gyászindulót komponált. Leült a zongorájához, hogy leírja, ami a levegőben vibrált. Megszületett egy ötpercnyi drámai zene. A  mű kottája a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum gyűjteményében található.  A befejezetlen mű három részből áll. Az első a szovjet katonacsizmák csattogását idézi, a második egy lírai rész, az akkori huszonévesek lelkesedéséről szól, a harmadik rész pedig dobpergés szerű zenével indul, Bartók Amerikában írt Concertojára utal, majd egy a halált szimbolizáló dallammal ér véget.

Gyulai József szerzeményeiből az esten több ismert művet is előadott  Ábrahám Mariann zongoraművész és Szkodilisz Emilia oboaművész, természetesen elhangzott az említett mű is.

A komoly témák ellenére a bemutatón kiderült, Gyulai professzortól nem áll távol a humor sem, Ábrahám Mariannak azt is felajánlotta, mint anno egy Antal Imre műsorban, hogy közreműködik a zongorajátéknál, lapozza a kottát. Ezenkívül a közönség azt is megtudhatta, hogy első zenéit nem más, mint a szerelem ihlette.

Mint nemrégiben beszámoltunk róla Hódmezővásárhely és térsége számára egyedülálló természettudományos labort alakítanak ki a Németh László Gimnázium Általános Iskola és Óvodában. Az Európai Unió által 100 százalékban támogatott beruházás keretében korszerű laboratórium kerül kialakításra, amelynek hozománya lehet egy középiskolai kutató bázis létrejötte is. Ennek a labornak a névadója nem más, mint a jeles fizikus. A díszteremben így az iskola tanárai és diákjai is képviseltették magukat.

Gyulai József fizikus 1933-ban Hódmezővásárhelyen született. A Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett, majd szegedi egyetemi tanulmányait követően a gimnázium fiatal fizikatanáraként állt helyt diákjai mellett ’56 viharaiban. A szegedi fizikusévekben elkezdett félvezető-kutatást, Csillebércen végzett munka követte, ahol Gyulai József alapozta meg az ionimplantációs kutatásokat és az ionsugaras analitikát 1970 és 1991 között. 1992-től napjainkig a modern anyagtudományos kutatások és kultúra magyarországi megalapozásán munkálkodott, előbb az Anyagtudományi Kutató Intézetet, majd a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet alapító igazgatójaként. Közben 1984-től a Budapesti Műszaki Egyetem professzoraként, majd a Kísérleti Fizikai Tanszék vezetőjeként végzett maradandó munkát a modern anyagtudomány oktatásában. Hódmezővásárhely díszpolgárává avatta. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1993-ban Széchenyi-díjat vehetett át.

Szombat Mihály

életrajz : Emlékpont