Az Évtizedeim a titkosszolgálatnál és más könyvek szerzője volt a hódmezővásárhelyi Emlékpont vendége január 17-én. Bálint László elmondta, 1969-ben a Budapesti Rendőr-főkapitányság V. emeletén közölték vele, hogy ott fog dolgozni, a Politikai Osztályon, annak is a Kémelhárító Alosztályán. Megjegyezte: „Szerencsémre nem III/III-as lettem, csak III/II-es.”

A kémelhárításon belül feldolgozó operatív munkát végzett, ami az operatív munka legmagasabb szintje, vagyis az ő munkájuk végeredménye volt, hogy egy adott célszemélyt kémügynöknek nyilvánítanak vagy nem. Végig feldolgozóként tevékenykedett, az utolsó időszakban csoportvezetőként. A szűrő-kutató részlegek hozták látókörbe a kémgyanús elemeket, elvégezték az előzetes ellenőrzéseket, az elsődleges információkat pontosították, ha ez megtörtént, és ha indokolttá vált egy mélységi feldolgozó munka, akkor vették ők át az ügyet, nekik kellett tisztázniuk, hogy az illető kém vagy nem kém.

A levélellenőrzéstől a hálózati személyek foglalkoztatásán és a lehallgatáson át a titkos behatolásig a legkülönfélébb módszereket vetették be. Magyarországra elsősorban a NATO országokból érkeztek hírszerzők, az ő munkájukat kellett megelőzni, akadályozni, megszakítani. Az a mondás járta: „Az elhárítás mindig a hírszerzés hibájából él.” Ha a hírszerző nem hibázott, nem lehetett elcsípni. Ezért kellett mindig a nyomukban lihegni, ami lassú, aprólékos munkát igényelt. „A mi munkánk nem volt kifejezetten politikai, mi szakmunkának éreztük, amit csináltunk. A belső elhárító munka volt az, amelyik leginkább politika függő volt, ők szolgálták ki elsősorban az egész Kádár-rezsimet” – fogalmazott az Emlékpont vendége.

Bálint László felhívta a figyelmet arra, hogy bár a rendszerváltáskor a III/III-as ügyosztályt felszámolták, az együttműködő társszervek, így például a hírszerzés, „mosták kezeiket”, így sokan átmentették magukat a demokráciába. Hozzátette: Tóth András államtitkár nem véletlenül nyilatkozta azt 2005-ben, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok állományának 60 százaléka még a Kádár-rezsim alatt kezdte meg a tevékenységét, de a vezetői garnitúránál ez az arány még magasabb.

Az egykori kémelhárítóval Vincze Gábor történész beszélgetett.

Kokovai Péter