A jogszabály egyebek mellett pontosítja a termőföldszerzési és haszonbérleti előírásokat, amelyek így hatékonyabbá tehetik a jogellenes termőföldszerzés elleni fellépést; megtiltja, hogy a termőföldtörvény módosításának hatálybalépése után a termőföldön haszonélvezeti jogot lehessen alapítani.
Az elfogadott rendelkezések szerint, ha a törvény hatálybalépésekor határozatlan idejű haszonélvezeti jog áll fenn egy földterületen, illetve a határozott idejű haszonélvezetből több mint húsz év van hátra, akkor – mindkét esetben – a törvény hatálybalépésétől számított huszadik év végén megszűnik a haszonélvezet.
Korábban már született szabály arra, hogy a termőfölddel kapcsolatos minden adatot – használati jogot, haszonélvezetet is – be kell jelenteni a földhivatalnak. Az adatok összevetésével szűrhetők ki a zsebszerződések. A mostani módosítás szerint a kormány rendeletben jelöli ki a termőföldszerzést ellenőrző hatóságot. Ennek feladata lesz az adatok elemzése és a föld használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása.
A vízgazdálkodási törvényt módosító rész körvonalazza az öntözővíz jövőbeni árképzését is. A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj a jövőben két részből – az alapdíjból és a felhasznált mennyiség utáni díjból – áll.

 

Forrás: MTI