Azért döntöttek így, hogy ne csak egy egyszerű koszorúzásról szóljon az ünnep, hanem az emberekhez minél közelebb hozzák az emlékezést. A képviselők azért is gondolták így, mert ezt a történelmi időszakot a világon mindenhol ismerik.

A rendezvénysorozat házigazdája az Emlékpont, amely több pilléren nyugszik ennek a tekintetében is. A délelőtti órákban rendhagyó tanórákkal és tárlatvezetéssel készülnek az iskolások számára, a délutáni órákban pedig visszaemlékezéseket és közéleti rendezvényeket tartanak a Forradalom és Szabadságharc tematikájában.

Október 19-én indulnak a programok, amelyet idén összekapcsoltak a romániai forradalom kirobbanásának történetével. Azt tudjuk, hogy egy magyar mártírja is van a romániai eseményeknek, akit Tóth Sándornak hívtak, és hódmezővásárhelyi illetőségű volt.

Ezen a napon rá egy közéleti program keretében fognak megemlékezni. 1989. december 22-én Hódmezővásárhelyen  tartottak egy gyűjtést Romániáért, Erdélyért címmel. Másnap indult egy konvoj Temesvárra, amelynek egyik autóját Tóth Sándor vezette, és akit 23-án hajnali két órakor az aradi újhíd feljárójánál halálos lövés ért. December 27-én hozták haza Magyarországra, és 1990. január 3-án kísérték őt utolsó útjára. A mai napig nem derült ki, hogy pontosan mi is történt.

A megemlékezésre meghívták Valentin Voicilát, az 1989-es aradi forradalom vezetőjét, aki visszaemlékszik a történtekre, illetőleg vendégként jelen lesz Bognár Levente, Arad alpolgármestere és Tapasztó Ernő az Aradi Kamaraszínház igazgatója.

Ezt követően az október 23-ai városi megemlékezés után az Emlékpont kamara kiállítást tart 1956 Csillag címmel, amelyben az ’56-os Forradalom és Szabadságharc eseményeiről mutatnak be tárgyi- és képi emlékeket.

A közéleti rendezvények tovább folytatódnak október 26-án. 17 órától a Gondolkodó Polgár rendezvény keretein belül Ablonczy László újságíró, az egykori Nemzeti Színház igazgatója lesz a vendég, aki az ’50-es évek színészvilágát igézi meg, bemutatva a korszak legendás alakjait, a kor visszásságait, a diktatúra kegyetlen légkörét, amelyben a művészek mégis maradandót tudtak alkotni.

Október 30-án 17 órától a Pongrátz-testvérek emlékezetét mutatják be az érdeklődőknek. A Pongrátz-család örmény származású volt, és a hat fiútestvér fegyverrel harcolt a szovjet megszállók ellen, Ödön idén lenne 90 éves, a Corvin köziek legendás parancsnoka pedig Gergely volt, aki 80 éve született.

A nemzeti Emlékezet Hete rendezvénysorozatot november 4-én zárják 11 órakor koszorúzással, amelyre Wittner Mária országgyűlési képviselőt hívták meg, és akit ’56-ba halálra ítéltek. Emlékezőbeszédében a Nagy Imre sétányon kitér arra, hogy hogyan verték le az ’56-os Forradalom és Szabadságharcot. Az esemény érdekessége, hogy a hódmezővásárhelyi akadémikus professzor, Gyulai József, ezen a napon írt egy gyászindulót, amely elhangzik majd a koszorúzáson.

A délelőtti rendhagyó történelemórákat illetően kiemelendő az október 25-én tíz órától kezdődő Sötét zárkában Bibóval című, amelyre Dr. Kertész Dezső orvost, forradalmárt hívták meg, hogy emlékezzen a hódmezővásárhelyi eseményekről. A rendezvényre az egész régióból várnak csoportokat.

Emellett egy történelem verseny is megrendezésre kerül 56 kérdés ’56-ról címmel, amely célja, hogy minél közelebb hozzák a résztvevők számára ’56 emlékezetét.

 

Kovács Péter