A város korábbi polgármestere felidézte: a maroknyi görög közösséghez csatlakoztak a következő évszázadokban azok a szerb és román közösségek, akik szintén Vásárhelyt választották otthonuknak. Ők sokat tettek a város gazdasági és szellemi fejlődéséért, és nekik köszönhetjük a belvárosi épületek jelentős részét. Azonban az idők elsodorták ezt a közösséget, és jelképszerűnek is felfogható, hogy utánuk az az időkapszula maradt, amelyet a templom tornyának felújítása során találtak meg az építők.

– A magyar kormány, az ortodox püspök és a helyi adófizetők támogatásával sikerült újjáépítenünk a templomot – fogalmazott Lázár János –, azonban több, mint hálát jelképez ez az épület, amely több mint habarcs és tégla: egy páratlan közösség tanúságtétele és a város továbbélési képességének jelképe. Ez a város által hozott áldozat annak a kis közösségnek, amely itt élve vállalja hitét, hála az előttünk járóknak, és annak vállalása, hogy a templom az összefogás szimbóluma.

 

##video:265759##

 

Lázár János emlékeztetett, hogy annak idején visszaadták a helyi zsidó kisebbségnek a zsinagógát nem könyvtárként, hangversenyteremként, vagy kiállítási teremként, hanem zsinagógaként, és kívánta, hogy a megújult templom azé a közösségé legyen, aki Istenhez imádkozik benne. A görögkeleti kisebbség gyarapodjon, és a templom a funkcióját betölteni képes legyen.

– Egyszerre vagyunk annak tanúi, hogy mi az, ami örök, és mi az, ami változik – mondta beszédében Balogh Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője. Az ortodox liturgia szerint a liturgia örök, az isteni rend nem megváltoztatható, azonban a helyzetek változnak. Változik a város, az utcakép, és változik a politika. Az ortodox közösségek szempontjából a politika jól változott, az egyházak elfoglalhatták méltó helyüket, hiszen a görög, a szerb, a bolgár, orosz és a román ortodox egyházak az elsőként kerültek az újra elismert egyházak közé.

 

##video:265760##

 

A templom felszentelési ünnepségére sokan eljöttek a vásárhelyiek körül is, de számosan vidékről érkeztek a nem mindennapi eseményre. Mivel a templomban a szertartás és a műsor miatt is kevesebben fértek el, a szervezők videó kivetítővel és kültéri hangosítással gondoskodtak arról, hogy aki a templomban nem kapott helyet, a Dr. Rapcsák András utcáról is követhesse a bent történő eseményeket.

 

Az ortodoxia volt az első, amely megteremtette a nemzeti nyelvű liturgiát az ószláv nyelven – emlékeztetett a miniszter, ezért lehetnek nemzeti egyházak, és egyúttal összetartozás is közöttük.  Magyarország jövője elképzelhetetlen anélkül a vallási, hitbéli érték nélkül, amelyet az egyházak hordoznak, ezrét nemcsak a múltnak, de a jövőnek is részei, és azt kívánta a helyi közösségnek, hogy gyarapítsák a város és az országot egyaránt.

A templomot Lukijan Pantelic, a Budai Ortodox Püspökség püspöke szentelte fel, majd körmenet járta körül a felszentelt épületet. A liturgikus ünnepséget követően Bizánctól Budáig címmel adott közös műsort a világ számos pontján ismert és elismert Szent Efrém Férfikar a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekessel, előadóművésszel.

 

##video:265761##

 

##video:265762##

 

##video:265764##

 

A program zárásaként a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ második emeletén mutatták be a Hódmezővásárhelyi ortodox közösség és templom rövid története című kötetet, amely több nyelven, fotókkal és dokumentumokkal vezeti vissza a múltba a könyv olvasóit és dokumentálja a felújítás folyamatát.

Arnay