Répássy Róbert az új kódex megalkotása mellett érvelve expozéjában emlékeztetett arra, hogy a hatályos Ptk. elmúlt ötven éves – ráadásul olyan időszakban született, amikor a magántulajdon nagyon szűk határok közé szorult – és immár több mint száz alkalommal módosították.
A kodifikáció célja egy ellentmondásmentes, gyakorlati jogalkalmazást segítő, a bírói gyakorlatot a normaszövegbe integráló, minden részletében átgondolt kódex megalkotása, figyelembe véve a hatályba nem lépett (2009-es) Ptk. hasznosítható megoldásait is – összegzett Répássy Róbert, kiemelve: a kódex megalkotásánál alapvető cél volt a magánjogi jogviszonyok jelenleginél is szélesebb spektrumának felölelése.
Az államtitkár felidézve, hogy a kódex előkészítése 14 éve kezdődött meg a legjobb szakemberek közreműködésével, köszönetet mondott Vékás Lajos professzornak és munkatársainak, amiért elkészítették a törvényjavaslat alapjául szolgáló szakmai tervezetet.
Répássy Róbert kiemelte: az új Ptk.-ról szóló javaslat jelentősen több rendelkezést tartalmaz, mint a régi kódex, ugyanakkor logikusabb és áttekinthetőbb szerkezetű. Elmondta: a kódex új szerkezeti egységként alkalmazza a “könyveket”, amelyek a polgári jog nagyobb részterületeit választják el egymástól. Az új Ptk. könyvei: a Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és a Záró rendelkezések – ismertette.    
Az alkalmazást jelentősen megkönnyítő újításként említette Répássy Róbert a paragrafuscímek bevezetését, amelyek ugyan nem tekinthetők külön szerkezeti egységnek, de megkönnyítik a törvényen belüli tájékozódást. Az áttekinthetőbb szerkezet fontos szerepet játszik a szabályozás kiszámíthatóságának és így a jogbiztonságnak a megerősítésében – mutatott rá.
Kiemelte, hogy az új Ptk. “monista elven” épül fel, azaz átfogja az üzleti világ, a kereskedelem, és a magánszemélyek magánjogi viszonyait egyaránt.
Az államtitkár szerint a kódex korszerűsítésére részben a társadalmi és gazdasági változások miatt van szükség, és azokon a pontokon indokolt a korrekció, ahol a gyakorlati igények, a jogalkalmazók visszajelzései alapján a hatályos rendelkezések nem képesek eredeti rendeltetésük betöltésére.     
Répássy Róbert részletesen ismertette a javaslat újításait, amelyek többek között érintik a családjogot, a társasági jogot, a zálogjogot, a személyiségi jogok védelmét és az öröklési jogot is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig önálló törvényben szabályozott családjog anyaga beépül az új Ptk.-ba, ami lehetővé teszi, hogy ezeket a szabályokat a gyorsan változó társadalmi viszonyokhoz és a nemzetközi elvárásokhoz igazítsák. A családjogi könyv lényeges újításának nevezte a családi jogviták megegyezésen – kötelező közvetítésen – alapuló rendezését, aminek nagy szerepe lehet a bontópert követő, gyermeket érintő vitás ügyekben is.    
Elmondta, hogy az új Ptk. jogi személyekről szóló részébe beépül a társasági jogi szabályozás. Ez a változtatás Répássy Róbert közlése szerint feltételezi, hogy a közkereseti és a betéti társaság is jogi személlyé váljon.    
Szintén az újítások között említette, hogy megváltozik a polgári jog alapelveinek rendszere, így a bevezető rendelkezések között csak az egész törvénykönyvet átható alapelvi rendelkezések maradnak meg, mint például a jóhiszeműség és tisztesség elve, míg az egyes könyvekbe a részterületek speciális alapelvei kerülnek be, mint a gyengébb fél védelme a családjogban.
Az államtitkár jelezte, változás a régi kódexhez képest, hogy a bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem csak ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozhatná.
Az új Ptk. a személyiségi jogok védelmében is újít – folytatta az államtitkár, aki rámutatott arra, hogy a személyiségi jogok megsértése esetén – a nem vagyoni kárért járó kárpótlás egyidejű megszüntetésével – új polgári jogi igényként lesz érvényesíthető a sérelemdíj. Fontos változásként említette továbbá, hogy a jövőben normatív törvényi alapja lesz annak, hogy a közszereplőket megillető személyiségi jogi jogvédelem csekélyebb, mint a közszereplést nem vállalók esetén.
A dologi jogi könyv leglényegesebb újításának a kötelmi jogi részből átkerülő új zálogjogi szabályozást nevezte, amely áttekinthetőbbé és egységesebbé válik, valamint szerkezetileg is megújul.
Répássy Róbert szólt az öröklési jogi változásokról is, amelyek szerint a túlélő házastárs haszonélvezeti joga csak az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, egyébként a gyermekekhez hasonló állagörökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg. További változás, hogy leszármazók hiányában a szülők törvényes örökösként kapják meg a hagyaték felét – tette hozzá.
Az államtitkár az újítások mellett hangsúlyozta azt is: az új Ptk. megalkotása esélyt ad arra, hogy a kapcsolódó eljárási és anyagi jogszabályokat – így többek között a polgári perrendtartást, a cégjogi, számviteli rendelkezéseket és a gyámügyi, szociális tárgyú jogszabályokat – is áttekintsék.

 

Forrás: MTI