Id. Máriás Ferenc 1922-ben született. Édesapja esküdt bíró, míg anyja háztartásbeli volt. Elemi iskoláit Mindszenten végezte, de tanult Hódmezővásárhelyen is, majd Királyhalmon erdészeti iskolában egy évig volt gyakornok.

1943-ban besorolták a szegedi légvédelmi tüzérségbe. Ez azért volt fontos, mert így lehetősége volt a mindszenti focicsapatban futballoznia. Egy évre rá elvitték szolgálatba, Oroszországba. Itt fogságba esett, de Békéscsabán sikerült a vagonról megszöknie, majd a háború után Esztergomban fejezte be erdészeti tanulmányait.

Első munkahelye a szentesi Erdőgondnokságon volt, ahová minden nap kerékpárral járt be. Innen áthelyezték Derekegyházra kerületvezető erdésznek. Ez időben kapta meg édesapjától első hátaslovát, melyet Csibésznek hívtak, így vele járta be a munkaterületet.

1949-ben megnősült, majd az 50-es évektől Körtvélyesen üzemegység vezető lett. Területe Algyőtől Szegvárig tartott. Házasságából három gyermeke született. Közülük Ferenc folytatta apja hivatását. Időközben megvásárolta Kedves nevű lovát. Az állat az egész család kedvence lett. Kedvenctől több csikót is felnevelt, melyek sok versenyen eredményesen szerepeltek.

1961-ben került Ányásra kerületvezető erdésznek, ahol nyugdíjazásáig, azaz 1982-ig dolgozott. Ezeket az éveket a labdarúgás és a lótenyésztés kísérte végig. Idős éveit hét unoka és két dédunokája örvendezteti.

Feri bácsi háta mögött mozgalmas, nehéz szakmai évek vannak, melyet most a helyi lovas klub és az Önkormányzat is elismert, hiszen Mindszent Város Lovas Sportjáért életműdíjat adományoztak neki.

Az idén 90 éves lótenyésztő vallja: ló nélkül is lehet élni, de minek!? A mai napig két lovat lát el, melyek közül Iramot, jó barátja Czurkó Szilárd lovagol.