Az Országgyűlés 2011-ben a nándorfehérvári diadal 555. évfordulója tiszteletére július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. E nap nem csupán a magyar nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja is egyben. Erre a történelmi diadalra immár hetedik alkalommal emlékeztek meg Szegeden, a Mátyás téren.

A déli harangszóról is szó esett, melynek eredetével kapcsolatban elhangzott, III. Calixtuspápának köszönhetően 1456. július 29-e óta szólalnak meg minden nap délben a harangok. „Az eredeti pápai oklevél alapvető célja az volt, hogy a keresztény világban minden délben imádkozzanak a török elleni harc eredményességéért. A pápai óhaj olyan sikeres volt, hogy már kihirdetése előtt megszületett a hőn óhajtott diadal. A pápa örömében királyi trónra akarta emelni Hunyadi Jánost, de halála ezt megakadályozta, a diadal emlékére pedig ezüstpénzt veretett. Magát a déli harangszót azután VI. Sándorpápa rendelte el, és erősítette meg egy 1500-ban kelt bullájában. A déli harangszó így könyörgésből átfordult hálaadásba, dicsőítésbe” – idézte fel a déli harangszó eredetétBalogh Elemér.

A szegedi alkotmánybíró hangsúlyozta, keresztény Európa kellett a győzelemhez, s az emberek egységes fellépése egy közös cél érdekében. „Van-e ma ilyen hite Európának? Félek, hogy a válasz: nincs. A pénz és a politikai érdekek régente is gyorsan múló kapcsolati tőkét jelentettek csupán. Nekünk, magyaroknak pedig a történelem megtanította, hogy a keresztény szolidaritás mellett más támaszunk nincs, magunkban és a gondviselésben kell bíznunk” – fogalmazott Balogh Elemér.

Emlékeztetett, a nándorfehérvári ütközetből sokan nem térhettek haza szeretteikhez, de áldozatuk nem volt hiábavaló. Az alkotmánybíró szerint, ha az áldozat egy eszméért, egy közösségért, magyar hazánkért ejtett sebekben áll, akkor az épít, nem pedig rombol. „Van mit ünnepelnünk. A déli harangszó juttassa eszünkbe őseink hitét, összefogását, az egymásba kapaszkodók erejét” – jelentette ki, hozzátéve, a harangszó mindenkinek ugyanazt hirdeti: Európának csak összefogással van jövője.

„Szeged egyetlen középkori hagyományőrző rendezvényén vagyunk. A nándorfehérvári diadalra való megemlékezés a sok gyásznap között egy pozitív, ritka, nagy magyar siker, ami a világtörténelembe is beleivódott. Fontos, hogy múltunk dicső pillanataira is emlékezzünk” – fogalmazta meg a rendezvény egyik üzenetét az emléknap egyik szervezője, Kohári Nándor önkormányzati képviselő (Fidesz-KDNP). A Ferences Rendház Alsóvárosi Kultúrházával közösen életre hívott rendezvényen a 15. századba egy különleges kiadvány segítségével is bepillanthattunk. Egy alkalmi újság cikkeit böngészve, a mai kor nyelvén íródott, részint humoros cikkek segítségével is részt vehettünk egyfajta időutazáson.

Az emléknapok szombat délelőtt a Klauzál téren kezdődtek: több tucat korhű ruhába bújt hagyományőrző gyűlt itt össze, a harcosok párbajt vívtak egymással, majd a Pavane Történelmi Táncegyüttes zászlóforgatóinak és dobosainak kíséretében keresztülmentek a városon, a Mátyás térre. A ferences kolostor szomszédságában kicsik és nagyok egyaránt bekapcsolódhattak a színes programok sorába, hiszen el lehetett sajátítani a kardvívás csínját-bínját, apródiskola, kard- és íjjáték, valamint lovagi torna is várta az érdeklődőket. A látványkovácsműhelynél pedig az érdeklődők megismerhették ennek a korántsem könnyű szakmának a fortélyait. A családi napon reneszánsz táncokban is gyönyörködhettek a Mátyás térre kilátogatók, a középkori zenét kedvelőket pedig koncertekkel várták.

Forrás: Szegedma