Csapadékot ugyan ígérnek a jövő hétre a meteorológusok, kérdés persze az, hogy hol és mennyi hullik. Az azonban már nem vita tárgya, hogy a gyümölcsösök a Duna-Tisza közén igen gyengén fizetnek az idén.

A gabona is gyenge közepes termést ígér 2012-ben. Ezt erősíti meg Pogonyi Tibor a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság igazgatója, aki elmondta, hogy a fejlődésben lévő szántóföldi növények nagyon szenvednek a hőségtől. A kukorica terméskiesése 40 százalékos lehet az idén. A megyében 85 ezer 153 hektáron került a vetőmag a földbe, s ha az  időjárás nem változik akkor a veszteség tovább növekedhet.

Az összterület felén a termés már károsodott, és csak 25 százalékán megfelelő a növény fejlődése. Sokan silózzák a kukoricát az állattenyésztők közül, de ennek a minősége nem jó. Napraforgót 43 ezer 733 hektáron vetettek Bács-Kiskunban, látszólag jól bírja a meleget a növény, de az  alsó levelek felszáradása már folyamatban van, mely az asszimilációs felületet csökkenti. Ráadásul pont akkor virágzott a növény amikor trópusi meleg volt az országban. A hőségriadó napjaiban a méhek nem tudták elvégezni áldásos tevékenységüket megfelelően.  Az igazgató 35-50 százalékos terméscsökkenésre számít.

A gabona nagyobb részét a megyében már learatták, a tritikálé 2,9 tonnás-, az őszi búza 3,8 az őszi árpa 3,9 a repce pedig az eddigi adatok alapján 2,1 tonnás átlaggal került betakarításra. A cukorrépa hektáronként 35-40 tonnányi közepes termést ígér.

Nem ilyen jó a helyzet a gyümölcsösökben. Az almások nagy részében csakúgy, mint a barackosokban s más gyümölcs ültetvényekben hatalmas pusztítást végzett virágzáskor a fagy. A szilva termesztők viszont jó közepes terméssel számolhatnak – mondta Pogonyi Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság igazgatója.

A kiskőrösi gazdakör elnöke Szentpéteri Attila azt mondja, hogy az elmúlt bő két év alaposan megviselte a növényeket. Két éve 2010-ben a belvíz meggyengítette a növények immunrendszerét. A tavalyi év csapadékos tavasszal kezdődött, majd egy aszályos nyárral, illetve egy óriási téli és tavaszi faggyal folytatódott. De a gondok nem értek véget, mert a természeti csapások sora most aszállyal folytatódik.  A fagy a szőlőültetvények erőteljesen megviselte, mert a fás részek megsínylették a hideget, azaz még több évig kihatással lesz a zima a szőlő ültetvényekre.

A gyümölcsöket a húsvéti fagy pusztította el. A térségben 80-90 százalékos fagykár érte, de az igaz, hogy az ország más részén nem volt ekkora a fagy. A csonthéjasokat is lekaszálta a fagy, a dió 90 százaléka elfagyott, az idei a nagy túlélés éve lesz.

Trepák János egy kiskőrösi kereskedelmi pálinka főzde cégvezetője nem tart attól, hogy az idén nem lesz elegendő alapanyag ital készítéshez. Azonban arra figyelmeztet, hogy a fagyás miatt 60-80 százalékkal nőnek a gyümölcs felvásárlási árak, melyek begyűrűznek az elkészítendő termék árába később. A barack pálinkát matkói barackból készítik, de az idén onnét nem sok alapanyag érkezik, így Göncről vásárolnak majd barackot. A szilvával nem lesz gond, mert a termés elegendő. A körtét részben Zalából szerzik be, ott a hideg nem végzett a gyümölcs virágokkal úgy, mint az Alföldön.

Forrás: baon.hu