– A fűtés primer energiájaként termálvizet használunk, bár van mintegy háromszázaléknyi gázenergia felhasználásunk is, amellyel hideg időben rásegítünk a geotermikus energiára. Tavaly ennek a rendszernek a fejlesztésére pályáztunk. A város 2010-ben vásárolt egy termál kutat, amelynek vízhőmérséklete alkalmas a rendszerbe való beillesztésre, és ennek a beruházásnak a pályázat nyert is.

– A pályázatot az Új Széchenyi terv keretében az energia operatív programra nyújtotta be a kft. – mondta el Fébert Andrea, a cég pályázati referense -, a Geotermikus távhőrendszer bővítése című pályázatot a Nemzeti Fejlesztési ügynökség, mint támogató az idén február 28-án kelt levelében részesítette támogatásban. A teljes projekt költsége 134 és félmillió forint, a pályázatban elszámolható költségek 126 millió forint, az EU és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege 63 millió forint, míg cégünk több mint 71 millió forint önrészt biztosított.

A cég a pályázat megvalósítását még a pályázati döntés előtt, saját felelősségre megkezdte 2011. július elsején, a projektet az idén június 30-án zárják. Mivel a támogató döntés késve érkezett, úgy határoztak, hogy a projekt zárásával egy kifizetési kérelmet fognak benyújtani, eddig még nem hívtak le támogatást.

– Szentesen 1972 óta van távfűtési rendszer – idézte az adatokat az ügyvezető -, elsőként a Kurca-parti Fűtőmű látta el a város központjában lévő épületek fűtését. Szentesen négy fűtőmű található, amelyek 1996 óta nagyarányú fejlesztésen estek át a rendszer többi részével együtt, hogy a termál energiát minél hatékonyabban használhassuk fel. A korábbi pályázatok eredménye, hogy mind a négy fűtőművet teljes körvezetékkel kötöttük össze. A két termál kutunk a rendszer két végén van, így bármely kútról bármelyik fűtőművet el tudjuk látni. Ez gazdaságosság miatt is lényeges, hiszen nyári időszakban felesleges két kutat működtetni, amikor csak minimális víz kell a használati meleg víz biztosításához, ekkor a pozitív, azaz a vizet nyomással a felszínre adó kutat használjuk, és a körvezetéken a legtávolabbi pontra is el tudjuk juttatni.

– Hogyan került a városhoz az Ilona-parti kút?

– 2010-ben egy felszámolási eljárás keretében vettük meg a kutat, amely az egykori Termál Tsz területén volt, amelyhez üvegházak és földterület is a város tulajdonába kerültek. Mivel ez a kút távolabb esik a meglévő rendszertől, egy olyan nyomvonalat építettünk ki, amely lehetővé tette, hogy további, eddig be nem kapcsolat intézményeket láthassunk el fűtéssel. A Ligeti Strandfürdőben eddig gázkazánokkal fűtötték a medencék feletti sátrat, amelyet ragyogóan ki lehet váltani termál energiával. Szintén a Kurca partján áll az idősek otthona, ahol eddig gázzal fűtöttek, amely most már kiváltható. Ez azt eredményezheti, hogy a hideg időben fellépő, három százalékos gázfelhasználást le tudjuk csökkenteni.

– Ez hogyan sikerül?

– Mivel a városban folyt panelprogram elég jól haladt, olyan mértékű energia-megtakarítás lépett fel, hogy további nyolc intézményt tudtunk bekapcsolni a távhő rendszerbe, így a lakossági megtakarításként jelentkező plusz kapacitást az intézményi hőfogyasztással tudtuk lekötni.

Arnay