Ezen a vidéken még elevenen él a már nyolcszáz éve született szent Kinga emléke – mutatott rá a kötet szerdai bemutatóján, a Németh László Városi Könyvtárban a Tiszta Lap Egyesülettel közös rendezvényen a szerző, aki kifejtette: negyedik Béla nem lengyel hercegnek szánta lányát, azonban a tatár veszély közeledtével királyi család frigyével pecsételte meg a lengyel-magyar szövetséget, és lányának igen komoly hozományt adott. Akkoriban ez a határvidék volt az egyik legbékésebb a kontinensen, a két nép közötti kapcsolatok legtöbbje ide gyökeredzik.

##video:261180##

Márki-Zay János elmondta: szent Kinga az apjától adott hozományt a tatárjárás után az országrész újjáépítésére, egyházi intézmények, kolostorok létesítésére fordította, ezért is avatta őt szentté II. János Pál pápa, és ezért is tisztelik őt a mai napig a Dunajec folyó vidékén.

A magyar-lengyel barátságot – mint az előadó kifejtette – nemcsak a híres közmondás őrzi – magyr-lengyel két jó barát, együtt harcol, issza borát -, hanem a legújabb kutatások a két nép közötti genetikai kapcsolatot is kimutatták.

Arnay