A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet által szervezett, 17 európai ország katolikus oktatási vezetőinek részvételével zajlott találkozón az államtitkár rámutatott: az állam a pedagógusok fizetését mind az állami, mind az egyházi és magán iskolatípusban átvállalja, a működés költségeit azonban a fenntartónak kell állnia.

Hoffmann Rózsa tájékoztatást adott a tanácskozás résztvevőinek arról, hogy a köznevelési törvényben semmiben nem sérültek az egyházi iskolák jogai, ugyanolyan elvek alapján működnek, mint eddig, a jogszabályról pedig konzultáltak az egyházak képviselőivel is.

Különbségként említette, hogy míg az állami iskolák pedagógusait az igazgató nevezi ki, és ehhez a felettes szervnek “nincs formalizált joga”, addig az egyházi iskolákban – az eddigiekhez képest változatlanul – ugyan az igazgató nevezi ki a pedagógusokat, de a fenntartók, azaz az egyházmegyék, illetve a szerzetesrendek beleszólhatnak ebbe.    Beszámolt arról, hogy a magyar iskolarendszerből kevesebb mint tíz százalékkal részesednek az egyházi iskolák Magyarországon, “ami nem elhanyagolható mennyiség”, ugyanakkor “messze alatta van annak, ami volt” a történelem folyamán. A kormányzat részéről azonban nincs olyan szándék, hogy a történelmi múlt arányát elérjék az egyházi iskolák – fűzte hozzá.

Kitért arra, hogy Magyarországon a katolikus egyház alapította az első iskolákat, évszázadokon keresztül működtette azokat, s ebbe a munkába a protestáns egyházak is bekapcsolódtak. Egészen az államosításig, 1948. június 16-ig Magyarországon a történelmi egyházak működtették az iskolák 60 százalékát – állapította meg.

Az államosítás után nem sokkal az állam és az egyházak megállapodásának értelmében nyolc katolikus gimnázium, illetve egy-egy református és zsidó középiskola működhetett tovább a kommunizmus idején, s a katolikus iskolák modelljéül szolgáltak a rendszerváltás kezdetén újraindult egyházi iskoláknak – jegyezte meg.

Hoffmann Rózsa a tanácskozás után az MTI-nek elmondta: a CEEC 1974-ben jött létre, mint a Katolikus Oktatás Világszervezetének európai titkársága. A CEEC az európai katolikus oktatás 25 szervezetét tömöríti, mintegy 30.500 iskolát és 7.5 millió diákot képvisel. A volt kommunista blokk országai közül először Magyarország lépett a CEEC tagjai közé – tette hozzá.

Megemlítette, hogy a CEEC vezetőségi tagjai félévente találkoznak egymással, a szervezet célja az, hogy a katolikus oktatási rendszert nemzetközi szinten is segítse, “a problémákat megbeszéljék, a közös utakat megtalálják”.

M. Etienne Verhack, a CEEC főtitkára beszédében köszönetét fejezte ki a szervezet nevében azért a munkáért, amit a magyar állam tesz az egyházi oktatásért. Nemzetközi téren is ritka példának nevezte, hogy a magyar állam nem gátolja, hanem segíti a katolikus oktatást, miközben ügyel arra, hogy az állami oktatás érdekei ne sérüljenek.

A CEEC pénteken és szombaton az esztergomi Szent Adalbert Központban tartja féléves közgyűlését, melynek fő témája a katolikus iskolák pedagógusainak vallási képzése és vallásgyakorlatának lehetőségei.

Forrás: MTI