A katonák géppuskával, gránátvetővel, illetve távcsöves mesterlövész puskával lőttek három különböző szektorban egyszerre a dóci gyakorlótéren, az egymástól eltérő távolságban elhelyezett célpontokra. Az egyidejűség azért különösen fontos, mert így – a hanghatásokat tekintve – szinte harctéri körülmények között érezhették magukat. A nem mindennapi érzés leginkább a mesterlövészek számára lényeges, mert a pontos, célzott lövés elérése érdekében nekik kell a legjobban függetleníteni magukat a körülöttük lévő eseményektől.


Csönge Péter százados – az MH ZHCS-ban (zászlóalj harccsoport) résztvevő század parancsnokaként és egyben a lövészet vezetőjeként – a közel 100 fős állomány által végzett lőgyakorlatot jóra értékelte.


Búz Csaba főtörzsőrmester