Pete Riley, a san diegoi Predictive Science Intézet vezető tudósa szerint 12 százalék esély van arra, hogy meganapkitöréssel nézünk szembe. A kilátásba helyezett hatalmas vihar komoly zavarokat okozhat a kommunikációban, energiaforrások mehetnek tönkre, bankrendszerek károsodhatnak.

A tudósok attól félnek, hogy a Nap éppen most lép be egy igencsak intenzív működésű, “hurrikán-szezonnak” elkeresztelt kétéves korszakba, mely hemzsegni fog az erős kitörésektől – írja a Daily Mail. Ezek a viharok egyesek szerint hasonlóak lehetnek a 150 évvel ezelőtti, az eddig rögzített legerősebb napkitöréshez, az úgynevezett Carrington-eseményhez. Az említett 1859-es jelenség a legintenzívebb, valaha feljegyzett geomágneses vihar volt, olyan hevesen tombolt, hogy a szokásos 3-4 nap helyett 18 óra alatt érték el a Földet a töltött részecskék – írja az idokep.hu. A nappali égbolt is látványosan kifényesedett, éjjel pedig kényelmesen lehetett olvasni, kívülről szemlélve úgy tűnhetett, hogy színes tűzbe borult az egész bolygó. Az északi fény még Hawaii, Mexikó és a Földközi-tenger szélességein is beragyogta az eget. A sarkok közelében vett jégminták elváltozásai alapján ez volt az elmúlt 500 év legnagyobb kitörése, becslések szerint kb. 190-szer erősebb, mint a már önmagában is extrémnek számító skála X-fokozatának alsó határa.

Alacsony intenzitású napkitörések megszokottak, nincs bennük semmi rendkívüli, de a Carrington-esemény-szerű erupciók elképesztő károkat okozhatnak, az instant, elektromos eszközökben végzett pusztítás miatti kimaradások miatt gondok lehetnek a közlekedésben, szállításban, bankoknál, közüzemi hálózatoknál, kormányzati szolgáltatásoknál.    

Forrás: Pécsi STOP/Daily Mail/idokep.hu