Bár a járásokat felvázoló országtérkép elkészült, várhatóan átrajzolhatják még. Január végén zárult le a társadalmi egyeztetés az államigazgatás legkisebb területi egységeiről. Összesen 757 kezdeményezés érkezett, illetve 400 település vágyik másik járásba, így a vita igencsak eltart még egy darabig. A javaslatok zöme a határok kiigazításáról, illetve az új körzetközpontokról szólt. A hírek szerint az már tény, hogy 175 járás jön létre, a számokon nem változtatnak: vidéken 168, a fővárosban pedig 7 körzetet jelöltek ki. A határok azonban még képlékenyek. Várhatóan márciusban az Országgyűlésben is összecsapnak majd a képviselők a járások kialakításáról szóló törvény tárgyalásakor.

Még a kormánypártok legutóbbi frakcióülésén is jókora vitát kavart, amikor a járások ügye került terítékre – derült ki az egri sajtótájékoztatón Lázár János szavaiból. A frakcióvezető szerint a járásokra azért van szükség, hogy az emberek jobb államigazgatási szolgáltatásokhoz jussanak. Nem mindegy azonban, hogy egy körzet hány tízezer embert lát el. Az egri vitából is kitűnt, hogy „a méret a lényeg”, fogalmazott a frakcióvezető. Ne legyenek kirívó különbségek a járások méretében, de tegyék mérlegre a települések érdekeit is – ezért folytatódnak az egyeztetések. Az sem tisztázott, hogyan viszonyuljanak egymáshoz a fővárosi járások és a kerületek. A kormány június 30-ig kapott arra határidőt, hogy véglegesen döntsön a körzetek ügyében.

Miért is van szükség a hazánkban egyszer már megszüntetett rendszer újjáélesztésére? A legfontosabb cél, hogy jövőre bevezessék a kényelmes, ügyfélbarát egyablakos ügyintézést, és átláthatóbbá, egyszerűbbé tegyék az államigazgatást. Mindez kedvez a gyorsaságnak is, 2014-től az ügyintézési határidő 30 napról 21 napra csökkenhet – közölte a közigazgatási tárca. A járásokat a kormányzat szándéka szerint azért hozzák létre, hogy a „Jó Államot” közelebb vigyék az állampolgárokhoz. A kormányablakok így majd több mint háromszáz helyszínen szolgálják ki az embereket. A kistelepülések hivatalainak pedig meghagyják a helyi ügyeket és az ahhoz kapcsolódó adminisztrációt. A járási rendszer akkor töltheti be a hivatását, ha jól együtt tud működni a helyi önkormányzatokkal. A járási kormányhivatalokban zömében azok dolgoznak majd, akik most a megyei szint alatt, azaz a polgármesteri hivatalokban, illetve az okmányirodákon intézik például az anyakönyvi ügyeket, belőlük várhatóan kormánytisztviselők lesznek.

Mint ismeretes, 2011. január elején nyíltak meg hazánkban az első kormányablakok 29 helyszínen, a megyeszékhelyeken, a megyei jogú városokban és a fővárosban. Jövőre minden járási székhelyen és minden olyan településen kinyílik a kormányablak, ahol eddig okmányiroda működött.

Tévhit, hogy a járások a kistérségek, önkormányzati társulások szerepét veszik át. Ugyanis más lesz a területi határuk, és abban is különböznek, hogy azokat a teendőket látják majd el, melyek eddig az állam „kényelemből” a települések jegyzőire hárított. Az önkormányza¬toknál maradt közszolgálati feladatokat húsz év után veszi vissza az állam.

forrás:szabadföld