Bár akkoriban a sajtó egy része nyilas mozgalom kialakulásáról cikkezett, a vásárhelyiek az évszázados hagyományokkal rendelkező kórházuk sérülésétől tartottak – tette hozzá Lázár János, rámutatva: az emberek saját biztonságuk érdekében fogtak össze.

Ma hazánkban naponta 2700 sürgősségi eset ellátására van szükség, ami azt jelenti, hogy óránként 114 esethez hívnak mentőt, amely egy évben egymillió kivonulást jelent, és ehhez tudni kell, hogy az Egyesült Királyságban egy év alatt 35 százalékkal nőtt a sürgősségi ellátást igénylő esetek száma. Mindezzel szemben az előző kormányzat csökkentette a sürgősségi ellátó helyek számát, kárt és káoszt okozott, és Hajdú Imre, a mindszenti beteg is ennek az intézkedéssorozatnak lett első áldozata.

Amíg az ismert fővárosi tűzijáték halálesteinek felelőséül egy meteorológust tett meg az akkori kormányzat, a vásárhelyi esetet egy fiatalorvost tett felelőssé a betegirányítók, vagy a rendeletet elfogadó politikusok helyett- mutatott rá Lázár János. Az ügy pikantériája, hogy az orvost elítélő határozattal egy időben született meg a vizsgálati eredmény, amely bizonyította: nem volt ok-okozati összefüggés a beteg halála és a doktornő tevékenysége között.

Ez az ellátás alapszükséglet minden itt élő számára

Az osztály megszületése azonban nem azért fontos, hogy a városnak, vagy annak vezetésének igaza legyen, hanem alapvető szükséglet a településen és annak térségében élők számára – mutatott rá a polgármester, kijelentve: a sürgősségi osztály nélkül egy kórház olyan, mint egy lábán sérült beteg bot, vagy mankó nélkül. Ezen túl viszont az eddig Szegedre szállított betegek nyolcvan százaléka itt, helyben kaphatja meg a sürgősségi ellátást.

Lázár János köszöntet mondott a szegedi klinika orvosainak, akik ez idő alatt ellátták a vásárhelyi betegeket is, és mindent megtettek, azonban nem ők az okai, hogy a rendszert úgy állították fel, hogy a kórház kapujában elesett, kezét tört beteget 27 kilométerre kellett elszállítania a mentősöknek. Erre nehéz ésszerű magyarázatot adni – szögezte le a polgármester: lehet, hogy volt benne politikai rossz szándék, sokkal több felkészületlenség és amatőr előkészítés.

Ésszerű változásokra szükség van az egészségügyben

Az élet megcáfolta a 2006-os, 2007-es egészségügyi átalakítás szakmai irányait, azonban ésszerű változtatások szükség van – jelentette ki Lázás János. Óriási a felelőssége a mai kormányzatnak e területen, hogy az előttük járó kormányok hibáit ne kövessék el, hogy a kórházak munkáját a szakmai érvek helyett politikai alapon ítéljék meg, rámutatva: minden olyan politikai kezdeményezést mereven el fog utasítani, amely politikai alapon diszkriminálja a makói kórházat, vagy politikai alapon hozza előnybe Hódmezővásárhely kórházát. Ehelyett meg kell vizsgálni, mire van szükségük a makóiaknak és a vásárhelyieknek, és ebből az orvostársadalom mit képes megvalósítani. És ezt tenni akkor, amikor az egészségügyben dolgozók úgy érzik, hogy sikert nem tudnak elérni, és ebben a szektorban a legmagasabb a pályaelhagyók aránya: a végzett orvostanhallgatók 60 százaléka nem itthon tervei a munkába állást.

A szakmai egyeztetések az elmúlt két évben lezajlottak Szócska Miklós államtitkár vezetésével, most már a döntéseken van a sor – hangsúlyozta Lázár János, kiemelve: le kell zárni végre a harminc éves szakmai vitákat, megvizsgálva, hogy a helyi kórház miben erős, és mire van szükségük az ott élőknek. Rendezni kell az orvosok, rezidensek és ápolók egzisztenciáját, mert a kilátástalanság betegségébe zuhannak. Bár egy év alatt nem lehet csodát tenni az előző kormányzat által kivéreztetett országban, ésszerű kompromisszumokra van szükség.

A polgármester leszögezte: ha a vásárhelyi kórházban a nyugdíjas, akár hetven éves orvosok nem vállalnák a gyógyító munkát, az orvoshiány miatt az Erzsébet Kórház működésképtelen lenne.

A gyógyítás mellett fontos az egészség megőrzése

A gyógyításra költött pénzeknél viszont fontosabbnak látszanak az egészségmegőrzésre fordított fontok – mondta Lázár János, kiemelve: a város 2007-ben indított népegészségügyi programja nyomán a városban kétszerese az országos átlagnak a szűréseken részt vevők száma, és erre a területre horribilis uniós pénzeket lehet lehívni, amely a magyar társadalom életének hosszát megnöveli.

Beszédének zárásában Lázár János kijelentette: polgármesteri tevékenységének jelentős részét a kórház megmentésére és fejlesztésére fordította, és várhatóan a vásárhelyi kórház is állami fenntartásba fog kerülni, a városnak a következő évtizedekben is fokozott felelősséget kell viselnie iránta, és szakmai partnerséget ajánlott a kórház dolgozóinak attól függetlenül, hogy papíron ki lesz az intézmény fenntartója.

Átgondolatlan kormányzati döntések áldozata a mindszenti beteg

Soha ne fordulhasson elő olyan eset, mint a mindszenti betegé – kívánta köszöntőjében dr. Kovács József, a Parlament egészségügyi bizottságának elnöke, a gyulai kórház főigazgatója, ki rámutatott: az elhíresült eset okozója az akkori, átgondolatlan kormányzati döntések voltak. A bizottsági elnök elmondta: Lázár János frakcióvezetőtől kapta a feladatot, hogy a tisztességes ellátás kialakításához szükséges kompetenciákat határozzák meg, és leszögezte: valamennyi, az ellátásban dolgozó célja a minél gyorsabb segítségnyújtás, amelyben alapvető része van a sürgősségi ellátásnak.

Dr. Kovács József kijelentette: az orvosi ellátás legfontosabb része a sürgősségi ellátás, amelyhez Hódmezővásárhelyen sikerült a megfelelő feltételeket biztosítani és ezt jól felkészült szakemberek, nagy gyakorlattal és tudással fogják működtetni.

A vásárhelyi betegek ellátása sokkal gyorsabb lesz

Dr. Kallai Árpád főigazgató elmondta: a 277 milliós beruházás 230 millió forintos uniós támogatással készült el, amely nyomán a vásárhelyi betegek azonnal juthatnak a magas szintű ellátáshoz, s mint elmondta: évente ezer-ezerötszáz eset ellátásával számolnak.

Azon túl, hogy nem kell a betegeket Szegedre utaztatni, az ellátást követően nem kell betegszállítóra, vagy buszra várniuk a betegeknek – fejtette ki dr. Kallai Árpád. A főigazgató a további előnyök mellett említette, hogy a vásárhelyi betegek adatai megtalálhatók a kórház számítógépes rendszerében, és ha kell, az osztályról az „A” épületbe vezető folyosón juthatnak el a röntgen, ultrahang vagy CT-vizsgálatra, vagy ha szükséges a helyi betegellátó osztályokra, ahol a kapcsolatot is könnyebben tudják tartani hozzátartozóikkal.

Az egykor üresen állt mosoda épületét használták fel az osztály kialakításához, amelyen napi 60 beteg ellátását tervezik, az év minden napán, a nap 24 órájában két orvos, három asszisztens és két adminisztratív dolgozó biztosítja az ellátást. A betegek az állapotukat felmérő, úgynevezett triázs vizsgálatot követően állapotuknak megfelelő sorrendben találkozhatnak az orvosokkal a három vizsgálóban, míg a mentővel érkezőket a sokktalanítóban, műtői körülmények között tudják ellátni. A betegek 24 órás megfigyelésére szükség esetén nyolc ágy és két elkülönítő szoba áll rendelkezésre. Az osztályt a sürgősségi ellátásával sokoldalú tapasztalatot szerzett dr. Lóczi Gerda doktornőt bízta meg a kórház.

A főigazgató megköszönte az önkormányzatnak a beruházás során nyújtott segítséget, Kiszely Róbert építésznek a tervezést, míg az Építészmester ZRt.-nek a kivitelezésben biztosított munkáját.

Pénteken a kórház nyílt nap keretében mutatja be új osztályát az érdeklődő vásárhelyieknek, ahol az ellátás hétfőn, reggel hét órakor indul meg.

Arnay