Az új képzési törvény nagy feladatot ró majd a kamarákra, melyeknek feladatuk lesz a koordináció és az elemzés az oktatási intézmények és a majdani foglalkoztató cégek között, valamint még nagyobb jelentőséget kapnak a jövőben ismét a gyakorlati helyek.

Vannak olyan szakmák, szakmacsoportok, melyekben bőséggel tudnak gyakorlati helyet biztosítani, de a villanyszerelő szakma például nem ilyen. Ez a szakma igen anyagigényes, sok drága és bonyolult felszerelés szükségeltetik hozzá és hiányoznak az igazi műhelyek is, mivel elsősorban helyszínen, mindig más körülmények között folyik a munkavégzés.

A jövőben a Kalmárban 5-6 fő-nek lesz lehetősége villanyszerelést tanulni, mivel igazi hiányszakma, egy jó szakember ebben az ágazatban aranyat ér. Amíg gyakorlott munkás válik a diákból addig azonban hosszú az út. Az első évben szakmai gyakorlatot az intézménynél kell szerezzen, ami már nem korlátozódhat, a legalapvetőbb fémipari ismeretekre, villamos alapképzésre is szükség van.

A képzési rendszer átalakulásával az iskola is új feladatok előtt áll, a külső képzési helyekkel kell összhangba kerülnie, adott esetben azt pótolni is. Számos szakmánál a tanműhelyi képzés majd elsősorban anyagi nehézségeket is okozhat. Műsorunkban elhangzott, az autószerelő oktatásban például egy diagnosztikai szoftver beszerzése több százezer forintba kerülhet, és ez még csak pár típusra és korlátozott idegig használható.

A fenntartási, működési és a fejlesztési költségekre a jövőben pályázati források nyújthatnak megoldást. Ez még szorosabb együttműködést követel majd a tanintézmény és a gyakorlati helyet biztosító vállalkozás között, hiszen közös pályázatokra is szükség lehet.

Szombat Mihály