Kedvezően alakul a méz világpiaci ára, és ha kellő csapadékhoz jut a nektárt adó növényzet, akkor jó évük lesz a magyarországi méhészeteknek. Ezt Bross Péter a Magyar Méhészeti Egyesület elnöke prognosztizálta.

Hozzátette azt is, hogy a hazai méhészeteknek ez idő tájt az a legnagyobb gondja, hogy az ország méheltartó képessége elérte határát. A kedvező piaci és éghajlati helyzet miatt jelenleg talán a világon nálunk a legnagyobb a méhsűrűség: egy négyzetkilométerre tíz méhcsalád jut. Ha még többen lennének, az már aggályos lehet állategészségügyi szempontból illetve a hazai méhlegelők eltartó képessége miatt.

Mivel a méznek az unióban keresleti piaca van, nem szabályozott mezőgazdasági terméknek számít, bárki méhészkedésre adhatja a fejét. A szakma attól tart, hogy jogi szabályozás hiányában a piac, illetve a méhek tűrőképessége fogja szabályozni a jövőben a magyar méztermelést.

Az agrár-közigazgatásban bekövetkezett változások nem jártak érdemi haszonnal a mintegy 15 ezer méhész számára. Az utóbbi években folyamatosan nőtt a méhészek száma, főleg a gazdasági kényszer hatására, a megélhetésért – nyilatkozta az egyesületi vezetője.

Az agromonitor.hu adatai szerint jelenleg Magyarország adja az EU évi 150 ezer tonna méztermelésének több mint tizedét. Az idei évet tekintve a méhészek legfőbb vágya, hogy kellő csapadék hulljon tavasszal. Tavaly az aszályos tavasz miatt nemigen tudtak repcemézet előállítani, ami pedig igen kurrens terméknek számít mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Kedvező időjárás esetén jó évre számíthatnak a méhészek, hiszen a méz világpiaci ára már egy éve a csúcson, három dolláros kilónkénti ár körül van.

Forrás: BAON