Az eredeti elképzelés szerint három időpontot kellett volna észben tartaniuk a végtörlesztőknek: legkésőbb december 30. (végtörlesztés jelzése), legkésőbb január 30. (megállapodás a bankkal a fizetési határidőről, részletekről) és a végtörlesztés jelzésétől számított 60. nap (tehát, legkésőbb február 29.), ekkor kellett volna a teljes összeget ki/befizetni.

2011. végén azonban olyan törvénymódosítás jelentettek be és lépett az óta életbe – a kormány és a Bankszövetség között született megállapodásra hivatkozva – amely jelentősen megnehezíti azoknak a dolgát, akik ingatlanuk eladásából akarják, illetve csak ebből tudják kifizetni az adósságukat: a szeptemberi elfogadott szabályozással ellentétben ugyanis, nem (legkésőbb) február 29-ig kell előteremteniük a teljes összeget, hanem január 30-ig.

A bank jóindulatán múlik minden?

A törvény két esetben tette kötelezővé a banknak a végtörlesztés lehetővé tételét: ha az összeg rendelkezésre áll, vagy, egy „igazolást” visz az ügyfél, hogy „rendelkezésre fog” állni. Több esetet azonban nem tesz kötelezővé a törvény, innentől gyakorlatilag a bank jóindulatán múlik, hogy például már aláírt adásvételi nyilatkozatot, szerződést elfogad-e fedezetként.  

A gyakorlatban ugyanis nagyon jellemző, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor, egy, akár több hónappal későbbi határidőt jelölnek ki a teljes vételár megfizetésére. Ennek számos oka lehet, például a vevő is hitelt vesz fel, vagy több lépcsőben járnak le a megtakarításai esetleg ő is a saját lakása eladásából kívánja fedezni a vételárat.

Így aztán előállhat az a helyzet, hogy a végtörleszteni kívánó eladó, a foglalóval már a zsebében, mégsem tudja a banknak megfelelően bizonyítani, hogy rendelkezésére áll majd a megfelelő összeg, hiszen „csak” egy adásvételi szerződése van arról, hogy majd pl. február 15-én megkapja a vételár fennmaradó részét.

– Ez a határidő az eredeti törvény szerint beleférne a 60 napos fizetési határidőbe, az új törvény előírása szerint viszont január 30-ig, tehát jóval a lehetséges legkésőbbi fizetési határidő előtt igazolnia kell az adósnak az összeg meglétét – fogalmazott az Openhouse Országos Ingatlanközvetítő Hálózat munkatársa.

A cég illetékese tudatta, több ügyfelük tapasztalata volt, hogy a bankok a korábban megkötött adásvételi szerződést nem fogadták el az önerő igazolásaként.

– A PSZÁF ez ügyben kiadott állásfoglalása szerint a bankok valóban nem kötelesek elfogadni az adásvételi szerződést, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének jogosultak rá. Egyszerűbben fogalmazva az adott bank „jóindulatán” múlik, hogy az adásvételi szerződést elfogadja-e – vélekedett a szakértő.

Hasonlóan fogalmazott Binder István, a PSZÁF szóvivője a mainap.hu kérdéseire. Mint mondta, a bank saját döntésén múlik, hogy a törvényt a legszűkebben értelmezi-e, vagy elfogad-e a bankszámlán rendelkezésre álló pénz illetve egy másik hitelintézet által megírt igazoláson kívül mást – például adásvételi szerződést – fedezetként. Külső hatóságnak – akár a PSZÁF-nek – erre ráhatása tehát nincs.

Miért volt szükséges a módosítás?

A mainap.hu kérdésére – miszerint miért szűkítette közel egy hónappal a módosítással a kormány a végtörlesztési határidőt a kormány, és mit javasolnának az ingatlaneladásból törlesztőknek – a Nemzetgazdasági Minisztériumtól cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, de az ügyben illetékes bank sem kívánt tájékoztatást adni arról, elfogadják-e az adásvételi szerződést fedezetként.

Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója lapunknak azt mondta, a számviteli törvény miatt kellett a január 30-i határidőt „utólag” meghatározni.

Mint mondta, a pénzintézeteknek eddig kell lezárnia a könyvelését, erre a napra már tudnia kell a pontos befolyt illetve várható összegeket. Véleménye szerint az ügyfeleket nem lepte, nem lephette meg a január 30-i dátum, mert „rengeteg adásban elhangzott már”.

Nem kötelező a tájékoztatás

Az egyik bank január 27-én, 3 nappal a határidő lejárta előtt értesítette azokat az ügyfeleit, akik februári időpontot adtak meg a végtörlesztés dátumaként, hogy ha megtakarításból (tehát, lakáseladásból, örökségből, baráti kölcsönből, stb.) kívánnak törleszteni, akkor ezt január 30-ig kötelesek megtenni.

Azok, akik – egy másik, vagy ugyanazon pénzintézetnél felvett – hitelből szeretnének élni a lehetőséggel, azoknak „elég” egy igazolást vinniük arról, hogy február végéig meglesz a szükséges összeg.

Ha pedig részben megtakarításból, részben hitelből törlesztené valaki a hitelét, akkor a megtakarításból származó összeget január 30-ig kell a számláján rendelkezésre bocsátania, a fennmaradó összegről pedig a „végtörlesztéshez hitelt nyújtó pénzügyi intézménytől be kell szereznie egy általa szabályszerűen kiállított, feltétlen és visszavonhatatlan fedezet igazolására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot”.

Bár a január 27-i dátum a január 30-hoz képest igen szűkösnek tűnik, a mainap.hu úgy tudja, a pénzintézetek nem kötelesek tájékoztatni az ügyfeleit az ilyen jellegű – tehát, a kormány által kezdeményezett törvénymódosításról – változásról értesíteni. Aki tehát nem olvasott rendszeresen újságot és nézett hiradót az elmúlt egy hónapban, azt meglepetésként érheti, ha bankjától hasonló levelet kap – akár az utolsó pillanatban.

Forrás: mainap.hu