A limfóma nem a túlbeszélt, pedig mind gyakrabban előforduló daganatos betegségek közé tartozik. Magyarországon évente mintegy ezer új megbetegedésről tudunk; a túlélési esély a daganat típusa és az előrehaladottság mértéke szerint alakul. A limfóma valójában számtalan típusú és súlyosságú rákos megbetegedés gyűjtőneve, melyeket a szakemberek két csoportba osztanak, a Hodgkin- és a non-Hodgkin-limfómára. A betegség első leírója után elnevezett csoport esetei jól elkülöníthetők a non-Hodgkin-limfómáktól, és a rosszindulatú daganatok felét teszik ki. A non-Hodgkin-limfómáknak közel 30 fajtáját ismerjük, melyekről elmondható, hogy általában rosszabb kilátással járnak a betegre nézve. A limfóma nem tartozik a rettegett daganatos betegségek közé, hiszen a Hodgkin-limfómások 80, a non-Hodgkin-limfómás betegek 40-75 százaléka végleg meggyógyul. Az egyénre szabott túlélési esélyt persze nagyban meghatározza, milyen stádiumban észlelik a betegség tüneteit, kezelés nélkül mindössze néhány évet élhet a limfómás beteg.

Mi az a limfóma?

A nyirokrendszer sejtjeit, azaz a fehérvérsejteket hívjuk limfocitáknak. Amikor a limfociták elkezdenek ellenőrizetlenül növekedni, osztódni, és nem pusztulnak el természetes módon, akkor beszélünk limfómáról. Mindenféle daganat megjelenésének lényege a sejtek rendellenes osztódása, növekedése; amikor a fehérvérsejtek teszik ezt, akkor veszi kezdetét a limfómás rákosodás. A rákos sejtekként viselkedő limfociták elsősorban a nyirokcsomókban gyűlnek össze, de emellett a testünk más részeiben is előfordulnak, így jellemzően a lépben, csontvelőben, de akár a gyomorban, májban vagy néha az agyban is felgyűlhetnek.

Tünetek

A betegség kialakulása bizonyos tünetek megjelenésével jár, bár az a következő felsorolásból nyilvánvaló lehet, hogy ezek nem kizárólag limfómára utalhatnak.

  • A legjellemzőbb tünet a nyirokcsomók megnagyobbodása. Ez legtöbbször a nyakon, a hónaljban vagy a lágyék területén jelentkezik, de a test egyéb pontjain is megjelenhet.
  • A tartós vagy rendre visszatérő láz is a limfóma tünete lehet. Ez rendszerint erős éjszakai izzadással jár.
  • Megmagyarázhatatlan és erős fogyás, étvágytalansággal és fáradékonysággal kísérve. Néha előfordul az egész testre kiterjedő, állandó viszketés érzése is.
  • A limfóma nemcsak a nyirokcsomóból indulhat, hanem – ahogy a fentiekben említettük – a test egyéb részein is megjelenhet. A betegség ennek megfelelő tüneteket produkálhat, például hasi fájdalmakat, emésztési nehézségeket, köhögést vagy nehéz légzést.

Nyirokcsomók

A nyirokcsomók megduzzadása a limfóma legtöbbször előforduló tünete. Ugyanakkor nem kell rögtön megijedned, ha ilyen csomót tapintasz ki magadon. Többnyire ez csupán a szervezetedben megjelent gyulladást jelez, és napok alatt elmúlik. A gyulladást jelző csomóra jellemző még, hogy érzékeny, esetleg fájdalmas. A limfómás csomó nem fájdalmas, kemény, és hetekig, hónapokig kitapintható. Ha makacs nyirokduzzanatot észlelsz magadon, fordulj szakemberhez! Vigyázz, egyszerű vérvétellel a limfóma nem mutatható ki.

A szakszerű kezelést hematológusok (onkológusok) végzik. A gyanús csomó észlelését követően ultrahangos vizsgálatra küldik a beteget, majd ha ez a kép is megerősíti a gyanút, az orvos szövettani vizsgálatot rendel el, így állítható fel a pontos diagnózis.

Az időben felfedezett limfóma természetesen meghatározza a kilátásokat. A stádiumbeosztást egy I–IV-ig terjedő skála biztosítja – minél későbbi stádiumban van a beteg, annál magasabb a jelölő szám. Emellett még két típusát különböztetik meg a betegségnek: az indolens típus lassan terjed, és nehezen észrevehető tünetekkel jár. Kezeléssel rendszerint teljesen felszámolható, igaz, nagyobb a kiújulás veszélye is. A másik típus agresszívabb, gyorsabb lefolyású és jobban felfedezhető tünetek kísérik. A diagnózis után azonnali kezelésre van szükség, ugyanakkor megfelelő időben felfedezve ez a típus is eredményesen gyógyítható.

 

Forrás: otvenentul.hu