Gyuris Dániel kifejtette: egyebek mellett a forint év eleji jelentős árfolyammozgása és az állampapírok hozamainak növekedése azzal járt, hogy a forintkamatok egyre magasabb szintre jutottak, emiatt a forinthitelből való végtörlesztés napjainkra hátrányosabb lehet a devizakölcsönt felvevőknek, mintha a devizahitelekben “maradnának”, és megvárnák az árfolyamgát áprilistól belépő új rendszerét.

Az árfolyamgát második rendszeréről szóló jogszabály szerint – annak parlamenti elfogadása esetén – az árfolyamgát segítségével 5 évre rögzítik a devizatörlesztő árfolyamokat. A rögzített – a törlesztési – és a piaci árfolyam közötti különbség egy gyűjtőszámlára kerül. A meg nem fizetett összeg mintegy kétharmadát az állam és a magyar bankszektor magára vállalja.

Gyuris Dániel példaként említette: a devizahitelesek kölcsöneinek átlagértéke 7 millió forint körül van húsz éves futamidővel. Ha például a svájci frank alapú kölcsönt 4 éve vette fel az ügyfél, azaz még 16 éve van hátra a törlesztésből, megéri bejelentkezni az árfolyamgát új rendszerébe. A bankszövetség számításai szerint most ennek a hitelnek a havi törlesztőrészlete 72 ezer forint körül alakul.

Kifejtette: amennyiben az adós a tartozását végtörlesztéssel rendezi, mégpedig teljes mértékben forint hitelből, akkor ennek a mai kamatszintet figyelembe véve a havi terhe 77 ezer forintra emelkedne, kivetítve a hitel teljes időtartamára. Míg ha marad az ügyfél a devizahitelnél saját döntése alapján, vagy más ok miatt (esetleg kifutott az ügyintézési időből vagy nem kapott zöld utat a törlesztési forint hitele) és bejelentkezik az áprilistól érvényes árfolyamgát rendszere alá, a havi törlesztőrészlet a következő 5 évre 52 ezer forintra csökken.

Az alelnök rámutatott: ez a fajta közös tehervállalás, azaz, hogy a kormány és a Magyar Bankszövetség tagbankjai bizonyos törlesztőterheket átvállalnak a lakosságtól, egyedülálló egész Közép-Kelet-Európában.

Gyuris Dániel ismertette: a jelentős fennakadás nélkül törlesztő, 90 napon túli fizetési késedelembe nem csúszott, lakóingatlan fedezetű, deviza jelzáloghitellel rendelkező adósok a bankjuknál áprilistól jelentkezhetnek majd, és fix árfolyamon törleszthetik tovább hitelüket.

Az elképzelések alapján a rendelkezések kitérnek majd arra az esetre is, ha esetleg 270 forint fölé emelkedne a svájci frank, 340 forint fölé menne az euró, vagy 3,3 forint fölé ugrana a japán jen árfolyama. Ebben az esetben az árfolyamkockázatot teljes egészében a kormány viseli majd.

Így működik

Az új árfolyamrögzítéssel azok a devizahitelesek élhetnek, akiknek nincs 90 napnál régebb óta halmozódó tartozásuk. Az új rendszer lényege, hogy a bankok és a kormány a 180 forinton rögzített frank és a 250 forinton rögzített euróárfolyam fölött részben átvállalja az adósok terheit.

A rögzített és a piaci ár közötti különbözet az eredeti árfolyamrögzítéshez hasonlóan egy gyűjtőszámlán halmozódik (de nem 2014 végéig, hanem két évvel tovább, 2016 végéig), a változás, hogy a gyűjtőszámla-egyenleg kamatait a költségvetés és a bank fele-fele részben fizeti, tehát az nem duzzasztja majd a gyűjtőszámlán halmozódó tartozást.

Ez jelentős segítség lehet az adósoknak, ráadásul részben azt a problémát is kezeli, amire korábban az MNB figyelmeztetett: hogy a kedvezményes időszak végén túl nagy összegek gyűlhetnek össze a gyűjtőszámlákon, így a megmentett adósok később megint bajba kerülnek.

Szintén változást jelent, hogy a bankok a gyűjtőszámla-kamatokat frankhitel esetén maximum 270 forintos árfolyamig fizetik, euróhitelnél pedig 340 forintig vállalják a terhet. A plafon fölötti már száz százalékban a költségvetés fizeti majd a kamatokat, a bankok itt már mentességet kapnak. Matolcsy szerint a lépés a havi törlesztő és kamatterhet 30-35 százalékkal csökkenti azoknak az ügyfeleknek, akik belépnek az új árfolyamrögzítésbe. (A lehetőséggel nem élhetnek a vállalkozások és az önkormányzatok.)

Forrás: Index/MTI