A parlamenti honlap adatai szerint az Országgyűlés tavaly 215 törvényt fogadott el, többet, mint a rendszerváltás óta bármelyik évben: kétharmadukat – 147-et – a kabinet indítványozta, a többit kormánypárti képviselők és a parlamenti bizottságok. A 36 elfogadott törvényt jegyző Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mögött a sorban a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) áll 32 jogszabállyal. A fejlesztési tárca 26, a belügyi 19, a külügyi és az erőforrás minisztérium 13-13 törvényt terjesztett elő. A Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére öt, a Vidékfejlesztési Minisztérium indítványára négy törvényt alkotott a parlament.
Az NGM kezdeményezte egyebek mellett a stabilitási, a jegybankról, az eszközkezelőről és a szakképzésről szóló törvények mellett a költségvetést is. A KIM javaslatára szavazták meg a képviselők az igazságügyi reformot, az új nemzetiségi törvényt, az ombudsmani rendszer átalakítását és a megyei önkormányzatok intézményeinek állami kézbe vételét. A fejlesztési minisztérium többségében nemzetközi egyezmények átültetését indítványozta.
A képviselők közül Rogán Antal tíz törvényt jegyzett, például a végtörlesztéssel kapcsolatos rendelkezéseket, az elvárt béremelést nem teljesítő cégek szankcionálásáról, valamint a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló jogszabályt.


A gazdasági bizottság elnökét Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője követi a sorban kilenc javaslattal: ő kezdeményezte a választójogi és Harrach Péter KDNP-frakcióvezetővel közösen az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályt. Előterjesztője volt az Alkotmánybíróság (Ab) létszámát növelő módosításnak, és annak is, amely az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötte a bírók és az ügyészek szolgálati viszonyának megszűnését. Egyike volt azoknak a kormánypárti képviselőknek is, akiknek a kezdeményezésére a parlament január 1-jétől lényegében minden zárt helyen megtiltotta a dohányzást.
Két, az Ab döntése miatt szükséges jogszabályváltozást is Lázár János javasolt, így csak a 2010. január 1-je után, a jogviszony megszűnésével szerzett kétmillió forint feletti jövedelmeket sújtja a 98 százalékos különadó. Szintén ő nyújtotta be az új egyházügyi törvényt, amelyet – a júliusban elfogadott, majd az Ab által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített elődjével túlnyomórészt megegyező tartalommal – az év utolsó ülésnapján hagyott jóvá a Ház.
A kilenc törvény mellett két határozati javaslat is fűződik a frakcióvezető nevéhez: előterjesztője volt a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról szóló indítványnak, valamint a kivételes sürgős eljárást lehetővé tevő házszabály-módosításnak.


Hat törvényjavaslatát fogadta el az Országgyűlés a fideszes Bánki Eriknek, a sportbizottság elnöke nemcsak sporttárgyú indítványokat nyújtott be, hanem nevéhez fűződik a víziközmű-szolgáltatásról szóló, valamint az a törvényjavaslat is, amely a leghősiesebb városnak nyilvánította Szigetvárt.
A január 1-jétől hatályos alkotmányt – a frakcióvezetők kivételével – minden fideszes és kereszténydemokrata politikus aláírta, így mindegyikük neve mellett szerepel elfogadott törvény.
A parlament egyébként a tavaszi-nyári ülésszakon fogadott el több – 116 – törvényt, de a másfél hónappal rövidebb őszi-téli ülésszakra is jutott 99 jogszabály.
Az egyetlen megszavazott ellenzéki indítvány – a házszabály apróbb módosításáról szóló határozat – jobbikos képviselők nevéhez fűződik.

forrás:MTI