A nemzetközi jogvédő szervezet aggasztónak tartja egyebek mellett a magyarországi média helyzetét, azt hangoztatva, hogy a tavaly felállított NMHH nagy összegű bírságot vethet ki, vagy be is zárathatja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét nem teljesítő sajtóorgánumokat.

Megemlítette, hogy „egy független beszélgetős rádiócsatorna, a Klubrádió” decemberben elveszítette frekvenciáját, valamint a közmédia számos újságíróját elbocsátották gazdaságossági okra hivatkozva, „de bizonyos esetekben úgy tűnik, hogy az elbocsátásoknak közük van a szerkesztői ügyekbe való kormányzati beavatkozás elleni tiltakozásokhoz”.

Erre reagálva az NMHH szombaton közleményt juttatott el az MTI-hez, kijelentve, hogy a médiatörvény alapján – „a jogvédő szervezet súlyos tévedésével ellentétben” – Magyarországon nem szabhat ki bírságot, és nem zárhat be médiumokat egyetlen hatóság sem a kiegyensúlyozottság követelményének megsértése miatt.

Érthetetlen

Minden ellenkező híreszteléssel és tényhamisítással szemben a kiegyensúlyozottsági követelmény megsértése a „nyilvánosság szankción” kívül semmilyen más jogkövetkezménnyel nem járhat – közölte a hatóság, hozzátéve, hogy a médiatörvény ezzel kapcsolatban is egészen világos, ezért érthetetlenek azok a nyilatkozatok és sajtómegjelenések, amelyekben olyan állítás szerepel, miszerint a médiatanács súlyos pénzbírságokat szabhat ki a kiegyensúlyozottsági szabály megsértése miatt. Sem bírságolásra, sem „elsötétítésre”, sem pedig a médiaszolgáltatási szerződés felmondására nincs lehetőség, csak arra lehet kötelezni a médiaszolgáltatót, hogy a hatósági döntésben meghatározott közleményt közzétegye, vagy a kérelmezőnek adjon lehetőséget álláspontjának megjelenítésére – szögezte le a hatóság, hozzáfűzve, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye csak a hagyományos rádiós és televíziós hír- és tájékoztató műsorokra vonatkozik, tehát ilyen kötelezettség a lekérhető médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel szemben nincs, a jogszabály pedig kifejezetten rögzíti, hogy ez az eljárás hivatalból nem, kizárólag kérelemre indulhat.

A frekvencia nem a használó tulajdona

A Klubrádió ügyére kitérve az NMHH rögzíti: sem a Klubrádiónak, sem más rádiónak nincs frekvenciája, a frekvencia nem kerül a használó tulajdonába, azért 7 vagy 12 év után versenybe kell szállni. „Az NMHH Médiatanácsa a Budapest 95,3 MHz frekvenciát nem vonta meg a Klubrádiótól, hanem azt a jogszabályoknak megfelelően, átlátható, világos feltételekkel megpályáztatta, és kihirdette a pályázat nyertesét” – írták, hozzátéve, hogy a médiatanács az összes pályázati eljárása során a hatályos jogszabályok szerint, az esélyegyenlőség, az objektivitás, az átláthatóság és a megkülönböztetéstől mentes eljárás elveinek figyelembevételével jár el.

Minden pályázó előtt világos volt – folytatja a közlemény –, hogy milyen feltételeket kell teljesítenie ahhoz, hogy az értékeléskor a lehető legjobb eredményt érje el, ám az objektív pontokkal értékelhető követelmények tekintetében a Klubrádióénál számos jobb vállalást tartalmazó pályázat érkezett. Példaként említi, hogy a frekvenciahasználatért fizetendő médiaszolgáltatási díjra vonatkozóan jóval nagyobb ellenértéket tartalmazó ajánlatokat adtak más pályázók. Megjegyzi azt is, hogy a Klubrádió a zeneműveket és a helyi közéletről szóló hírek mennyiségét illetően sem vállalt annyit, mint más pályázók.

„Mindebből következik, hogy a rádió hiába kapta meg a médiatanács által adható legtöbb szubjektív pontot, az objektív pontozásnál elszenvedett hátránya – azaz a többi pályázat komolyabb vállalásai – miatt nem nyerhette el a frekvencia használatának jogát. Azaz kizárólag saját megtett vállalásai miatt maradt alul a versenyben. A pályázók tudták, hogy az objektív pontok tekintetében a médiatanácsnak nincs mérlegelési joga, ezért érthetetlen, hogy a Klubrádió miért tett egyértelműen gyengébb ajánlatokat” – zárja közleményét az NMHH.

Forrás: MTI