Bő negyedszázaddal ezelőtt, 1986. április 26-án történt meg az emberiség eddigi legszörnyűbb atomkatasztrófája: a csernobili atomerőmű balesete. A robbanás következtében hatalmas mennyiségű radioktív hulladék jutott a légkörbe, s több országot szennyezett be. A szovjet hatóságok napokig-hetekig próbálták eltitkolni a katasztrófát. A baleset pontos hatását még ma is nehéz felmérni, a huszadik század végén Európában megnövekedett daganatos megbetegedések miatt szinte biztosan Csernobilt (is) lehet okolni. Az ukrajnai katasztrófa és fukusimai baleset felveti a kérdést, hogyan tudjuk az atomenergiát biztonságossá tenni és a Csernobilhoz hasonló baleseteket elkerülni?

Az egykori Lenin Atomerőmű felrobbant 4-es blokkja köré húzott 30 km-es zóna ma is egyfajta védőgátként zárja el a sugárszennyezett területeket. A Pécsi Tudományegyetem két hallgatója, Anton Bendarzsevszkij és Maczelka Márk elutazott és filmet forgatott a csernobili zónában, a 25 évvel ezelőtt történt baleset helyszínén. Céljuk az volt, hogy minél hitelesebben tárják a nézők elé, hogy mi van jelenleg Csernobilban negyedévszázaddal a katasztrófa után.

A film bemutatja az atomerőmű körüli Zónát, a Zónában dolgozó embereket és a kihalt Pripjaty várost helyettesítő új települést, Szlavuticsot. Az alkotók felteszik a kérdést, hogy kik és miért áldozták az életüket a reaktorban az elmúlt években és hogyan folytatódott az atomerőmű működtetése és az ott dolgozók élete a katasztrófa után? Milyen állapotban van a balesetet szenvedett reaktor védőburka, a „szarkofág” és mit rejt annak belseje?

A Csernobil öröksége: a Zóna című film bemutatóját követően a film egyik alkotójával, Maczelka Márkkal Berecz János, a Bethlen Gábor Református Gimnázium fizikatanára beszélget január 9-én, hétfőn délután öt órától a Mozaik Moziban.