A vasárnap hatályba lépett alkotmány tiszteletére a Magyar Állami Operaházban hétfőn rendezett gálaesten, amely Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitányával kezdődött, az államfő beszédében hangsúlyozta: több mint két évtizede voltunk adósak az alkotmányos megújulással, “ezzel illett volna kezdeni egykor, az átmenet idején, ahogy barátaink is tették a vasfüggöny lebontása után”.
Kiemelte: az alaptörvény attól különleges, hogy a “lelkülete mindig ott volt a magyarok gondolkodásmódjában, hagyományaiban, világlátásában, és ezeréves értékrendünkre épülve jelöli ki számunkra a követendő utat”.
A köztársasági elnök üdvözölte, hogy az alaptörvény megfogalmazásában szereplő “sok többes szám első személy” kijelentés a hazára utal, arra a közösségre, amelynek részei a világban bármerre élő magyarok éppúgy, mint az államalkotó nemzeti közösségek. “Őszintén remélem, hogy ma velünk örülnek honfitársaink, magyarok szerte a világban, ők is ünneplik az új alaptörvényt, amely nemzeti összetartozásunknak is becses okmánya” – mondta az államfő, megemlítve ugyanakkor, hogy a haza fontos részei azok is, akik “ezt a közösséget tagadják, és az összefogás, az összetartozás ellen tiltakoznak”.
Schmitt Pál örömét fejezte ki, amiért az alaptörvényben ismét méltó helyet kapott a Szent Korona. Mint mondta, az nem csupán különleges tárgynak számít, hanem jogfolytonosságunk kifejezőjének, nemzeti szuverenitásunk és egységünk letéteményesének, európaiságunk közjelének.
Szólt arról is, sokak munkája kellett ahhoz, hogy az alaptörvény jogrendünk alapköve lehessen, korszerű, európai alakot ölthessen. Az eddigi, átmenetinek elfogadott, 1949-es dátummal ellátott alkotmányt immár olyan alaptörvény váltotta fel, amely széleskörű konzultáció eredményeként, a nemzeti és az európai értékekre építve született, s amely rögzíti az ország polgárainak – tartozzanak bármely nemzetiséghez -, az egyéni és a közösségi jogait – fejtette ki a köztársasági elnök.
Hangsúlyozta: az új törvény az Európai Unió alapjogi chartája szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat, s megerősíti a jogállamiság és a demokrácia értékeit és intézményeit.
Emlékeztetett továbbá, hogy az alaptörvény a legfőbb közös értékeknek a családot, a rendet, az otthont, a munkát és az egészséget jelöli meg. Mint mondta, az alaptörvénynek nemcsak az előbeszéde hitvallás, de az ebből a forrásból meghozott minden döntés és minden ide visszamutató, innen induló jog “hitvallás lesz Magyarország, a magyarok jövője, európai értékrendje mellett”.
Schmitt Pál beszédét az alaptörvény utolsó sorával – “Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – zárta.
A gálaesten ott volt Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Giró-Szász András kormányszóvivő, Deutsch Tamás és Hankiss Ágnes néppárti európai parlamenti képviselő.
Részt vettek az ünnepségen a diplomáciai testület tagjai és meghívást kapott húsz kolontári lakos is a 2010 októberében vörösiszap-katasztrófa által sújtott Veszprém megyei településről.
A gálaesten Schmitt Pál beszéde után a program szerint két Erkel-ária hangzik el, Gara Mária cabalettája a Hunyadiból és a Hazám, hazám kezdetű a Bánk bánból, Szakács Ildikó és Boncsér Gergely előadásában. Weiner Rókatánca, Bartók Este a székelyeknél a Magyar képekből után Kodály-mű csendült fel, a Háry Intermezzója; a Toborzót Szegedi Csaba adta elő. A Székelyfonó című daljátékból A csitári hegyek alatt kezdetű kettőst szólaltatta meg Szakács Ildikó és Boncsér Gergely, majd újra a Háry következett: Schöck Atala és Szegedi Csaba a Tiszán innen, Dunán túl kezdetű kettőst énekelte. A műsort Liszt második Magyar Rapszódiája zárta.

A rendezvényt megelőzően az Operaház környékén civilek és politikai szervezetek demonstrációt tartottak.

(Forrás: MTI)