Az első három gyertyát az adventi vasárnapokon Tembel Tibor iskolaigazgató, dr. Laurinyecz Mihály katolikus plébános és Tóth Imre református tiszteletes lobbantotta lángra, a vasárnap estén a székkutasiak gyűrűjében a település vezetője gyújtotta meg az utolsó gyertyát.

A gyertyagyújtásra sokan a katolikus templomban rendezett jótékonysági koncertet követően érkeztek, és a az eseményen részt vettek a templomban fellépő, orosházi Szokolay Bálint Madrigál Kórus tagjai is. Az ünnepi hangulatban Labozár Antalnak az ünnep gondolatait megfogalmazó versét Molnár Ernő olvasta fel, majd Szél István mondta el személyes gondolatait.

A település első embere kifejtette: fontos, hogy a karácsonyi szeretet első élményeit a szüleitől kaphassuk meg, és ezért köszönetet mondott édesapjának és édesanyjának is, majd hozzátette: a párválasztás során fellobbanó szerelem élménye mindenkit megérint, de fontos, hogy ez a mindennapokat megtartó szeretetté formálódjon.

Szél István elmondta: a szeretet hűség, törődés, tisztelet, a másik elfogadása annak erényeivel és hibáival együtt. A karácsonyról szólva hozzátette: ez egy visszatérő, de ritka alkalom arra, hogy kimondjuk a szót: köszönöm, és szerénységet és alázatot tanuljunk, amelyre a szentírás is tanít bennünket, hiszen a megváltó is jászolban született.

A negyedik gyertya lángjának fellobbanása után a művelődési központban szeretetvendégségre került sor forralt borral, forró teával és süteményekkel. Labozár Antal hegedűje is előkerült, és a korábban kötött barátság is nyilvánvalóvá vált a székkutasi prímás, és a délutáni jótékonysági koncerten fellépett orosházi madrigálkórus tagjai között, akik ezen az alkalmon bizonyíthatták: nemcsak a karácsonyi énekek, hanem a népdalok és a magyar nóták is közel állnak szívükhöz.

Arnay