Lázár János arról tájékoztatott, összesen 68 törvényjavaslatot fogadott el idáig az Országgyűlés, jelenleg még jónéhány törvény vitája zajlik. Hozzátette, olyan fontos törvények születtek az eddigi parlamenti munka során – beleértve például a Munka Törvénykönyvét, a szabálysértési törvény módosítását, vagy a megyei önkormányzatok helyzetének újragondolását – melyek az ország működési feltételeit alapjaiban határozzák meg. A Fidesz frakcióvezetője elmondta, érdemben áttekintették, szükség van-e a törvényeket érintően bármilyen korrekcióra, mérlegelték az ellenzék eddig elhangzott érveit és a szakértők javaslatait.

Mihamarabb szülessen meg a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény

A Fidesz-frakció támogatja a kormányt abban, hogy az Európai Központi Bank (EKB) véleményének figyelembe vétele mellett mihamarabb megszülessen a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény – jelentette ki Lázár János, hozzátéve, ezért kérték, hogy pénteken elindulhasson a törvény általános vitája. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatnak meg kell születnie, minél hamarabb – húzta alá a politikus.

A kormánypárti képviselőcsoport vezetője felhívta a figyelmet, 2009-ben nemzetközi szervezetek is megfogalmaztak a sajtó tudósításai szerint olyan véleményeket, hogy Magyarországon érdemes végiggondolni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) összevonását. Lázár úgy folytatta, a gazdasági válság fontos tanulsága volt, hogy a magyar pénzügyi felügyeleti rendszer erősítésre szorul.

Az elmúlt két évben több szakmai vita volt arról, hogy szükséges-e az imént említett szervezetek fúziója. A szakértői vélemények megfontolása után a Fidesz-frakció azt javasolja az alkotmányügyi bizottságon keresztül, hogy az Országgyűlés az átmeneti törvényben teremtse meg annak a lehetőségét, hogy a következő évekre, vagy évtizedekre a pénzügyi felügyeleti ellenőrzési rendszer és a jegybanki funkció összekapcsolódhasson és együttműködhessen egy jogutódszervezet keretében.

Lázár elmondta, az egyesülés lehetőséget feltételes módban határozták meg, tehát ez nem azt jelenti, hogy így is lesz, csupán megteremtik az alkotmányos alapjait a két szervezet szorosabb együttműködésének és esetleg egy új szervezet majdani létrehozásának.

Legyen lehetőség a gyors jogalkotásra

Lázár János aláhúzta: azért javasolják a házszabály felülvizsgálatát, mert szeptember óta az ellenzéki pártok folyamatosan tiltakoznak a zárószavazás előtti módosítók intézménye ellen. A házszabály-módosítással azt szeretnék elérni, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok rendszere „térjen vissza az eredeti kerékvágásba”, illetve a mindenkori kormányzatnak ülésszakonként 6 alkalommal, – az ország gazdasági-társadalmi és Európa gazdasági helyzetére való tekintettel – lehetősége legyen a gyors jogalkotásra. Két nap alatt – ha szükséges, bizonyos kérdéseket törvényben rendezzen – jegyezte meg a politikus.

A frakcióvezető hozzáfűzte, természetesen vannak tilalmi listán szereplő törvények, amelyeket nem lehet ebben a metódusban tárgyalni. Aláhúzta, szó nincs arról, hogy a vita elmaradna, és – mint mondta – „eszük ágában sincs az ellenzék megszólalási lehetőségét korlátozni”. Tiszta, világos és egyértelmű kereteket szeretnénk annak szabni, hogy gyorsabb legyen a jogalkotás és rendkívüli rendben is lehessen törvényeket elfogadni – szögezte le Lázár János.

Hatályon kívül helyezik az elfogadott egyházügyi törvényt

A Fidesz frakcióvezetője az új egyházügyi törvény kapcsán megjegyezte, tisztában vannak azzal, hogy az Alkotmánybíróság a törvény felülvizsgálatát végzi, illetve, hogy számos társadalmi szervezet a jogszabály tekintetében kritikát fogalmazott meg, elsősorban az elfogadás módja miatt. Elmondta, javasolni fogják, hogy az egyházügyi törvényt jogtechnikai megfontolások miatt hatályon kívül helyezzék.

A hatályon kívül helyezést Lázár János azzal indokolta, hogy a törvény nyári elfogadásának módja, menetrendje nem felelt meg “minden közjogi kritériumnak”. Szavai szerint kijavítják a formai hibákat, ám a jogszabály “tartalmi struktúráján” nem fognak változtatni. Hozzátette, mivel ezt a kérdést még az idén rendezni kell, ezért az Országgyűlés várhatóan a két ünnep között is ülésezni fog. December 31-ig az egyházak sorsát rendezni kell; ez mindannyiunk közös felelőssége. Nem hagyhatjuk az egyházakat bizonytalanságban – emelte ki Lázár János.

Januárban kezdődnek a tárgyalások

Januárban kezdődnek meg a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval – mondta a kormánypárti képviselőcsoport vezetője, aki szerint eddig nem tárgyalás, csupán ismerkedés, bemutatkozás történt a nemzetközi szervezetekkel. Az, hogy az előbbi jól sikerült vagy rosszul, egy más kérdés – fogalmazott a fideszes honatya.

Osztrák minta alapján szabályoznák a dohány-kiskereskedelmet

A Fidesz frakcióvezetője elmondta: pénteken ő és frakciótársai beterjesztik a dohány-kiskereskedelem újraszabályozásáról szóló javaslatot, amely ezt a kereskedelmi tevékenységet a magyar családi vállalkozások kezébe adná.

A politikus közlése szerint „teljes egészében az átvételére kerülne sor”. Leszögezte, a javaslat legfontosabb célja a kereskedelem újraszabályozása mellett az, hogy a 16-17 éves fiatalok nehezebben juthassanak cigarettához, mint jelenleg. Hozzátette, a teljes tiltást nem fogják tudni bevezetni, de mindenképpen szeretnék, hogy a fiatalok több védelemben részesüljenek e téren. Lázár János hangsúlyozta, készen áll az egyeztetésekre a témában, minden piaci szereplő véleményére kíváncsi. Ha Ausztriában ez működik, Magyarországon is érdemes megpróbálni – egészítette ki az elmondottakat Lázár János.

(Forrás: Fidesz.hu)