Sztankovics Ágnes menedzser a PwC gazdasági bűncselekmények felmérésének eredményeit ismertető keddi sajtótájékoztatón elmondta: a felmérésben Magyarországon részt vevő 85 vezető vállalat 28 százaléka tapasztalt egy vagy több gazdasági visszaélést az elmúlt 12 hónapban (globálisan 34, regionálisan 30 százalék), s 8 százalékuk több mint 100 esetet jelzett. A gazdasági visszaélést elszenvedő vállalatok aránya kis mértékben csökkent 2009-hez képest, a esetek gyakorisága azonban nőtt.
A gazdasági bűnözés okozta károk nagysága 20 millió és 1 milliárd forint közötti összegre rúgott azoknak a válaszadóknak a 42 százalékánál, akik az elmúlt 12 hónapban Magyarországon visszaélést szenvedtek el, 46 százaléknak a kára 20 millió forint alatt volt. A gazdasági bűncselekmények legsúlyosabb járulékos költsége – a közvetlen költségek mellett – a munkavállalók moráljára (42 százalék) és az üzleti kapcsolatokra gyakorolt negatív hatás (33 százalék), illetve a vállalat jó hírnevének csökkenése (13 százalék), ami az első két esetben sokkal nagyobb Magyarországon, mint regionális vagy globális szinten.
Magyarországon a lopás/hűtlen kezelés a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény (50 százalék), ezt követi a korrupció és vesztegetés (38 százalék), majd a pénzügyi/számviteli adatok meghamisítása (21 százalék). A vesztegetés és a korrupció még mindig elterjedtebb Magyarországon (38 százalék), mint a közép- és kelet-európai régióban (36 százalék) és globális szinten (24 százalék).
A magyar esetek több mint felében (54 százalék) vállalaton kívüli elkövetők a gazdasági bűncselekmények fő tettesei. A beszállítók által elkövetett visszaélések aránya a 2009-es 0 százalékról 2011-re 15 százalékra emelkedett, ami meghaladja a regionális szinten mért 13 százalékot, és lényegesen magasabb a globálisan mért 9 százaléknál is. Az ügynökök és közvetítők által elkövetett gazdasági bűncselekmények aránya magasabb Magyarországon (31 százalék), mint Közép-Kelet-Európában (16 százalék) és globális szinten (18 százalék).
Belső elkövetőket az esetek 38 százalékában jelöltek meg a válaszadók fő elkövetőként. Magyarországon az elkövetők döntő többsége (67 százalék) vezető beosztású, többségében (44 százalék) középvezetők, de 22 százalék a cég felső vezetéséhez tartozik. A PwC szerint aggodalomra ad okot, hogy utóbbiak aránya emelkedett a 2009-es 18 százalékhoz képest. A gazdasági visszaélések tipikus elkövetői 41-50 éves férfiak, döntő töbségük (67 százalék) több mint hat éve dolgozik a vállalatnál, és 44 százalékuk legalább egy diplomával rendelkezik.
Magyarországon csupán az esetek felében (56 százalék) váltak meg a belső elkövetőtől, ami jóval alacsonyabb a régiós (75 százalék) és globális (77 százalék) szintnél. A felmérésben jelentett belső esetek közel 50 százalékában, bár a belső elkövetőt azonosították, vagy nem tettek ellenük semmit (22 százalék), vagy csupán áthelyezték őket a szervezeten belül (22 százalék), míg e két adat regionálisan illetve globálisan 7, illetve 4, valamint 5, illetve 4 százalék volt.
A gazdasági visszaélések megelőzésére és feltárására számos módszer létezik, ilyenek például a beszállítókkal kapcsolatos alapos háttérvizsgálatok, melyeket erőforrás hiányában hajlamosak a cégek elhanyagolni. Valamint az anonim bejelentő programok használata: azon vállalatok 85 százaléka, ahol már bevezették, hatékony eszköznek ítéli a megelőzésben és felderítésben. A válaszadók közel fele (45 százalék) azonban még nem hozta létre az anonim bejelentéseket lehetővé tévő rendszerét. Emellett a csalási kockázatok rendszeres értékelése is segíti a vállalatokat a csalások és általuk okozott károk minimalizálásában – ismertette Sztankovics Ágnes.
Az egyik legnagyobb fenyegetést a számítógépes bűnözés jelenti a gazdasági visszaélések területén, amely mára bekerült a TOP4 gazdasági bűnözési típus közé, a felmérésben részt vevő válaszadók közel negyede vált már áldozatává világszerte. Mégis, ez a típusú bűncselekmény éri a legváratlanabbul a felkészületlen vállalatokat. Míg globális szinten a válaszadók 39 százaléka érezte úgy, hogy a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos veszélyek emelkedtek a vállalatra nézve az elmúlt 12 hónapban, addig a magyar válaszadók pusztán 14 százaléka érezte így, és kevésbé aggódnak a számítógépes bűnözés okozta károk és anyagi veszteségek miatt is.
A válaszadók 42 százaléka semmilyen, a számítógépes bűnözés kockázataira felhívó oktatást nem kapott az elmúlt 12 hónapban, ami a PwC szerint arra utalhat, hogy potenciálisan nem is ismerik a vállalatukat fenyegető számítógépes bűnözésből fakadó kockázatokat. Magyarországon a válaszadók csupán 8 százaléka véli, hogy vállalatának valószínűleg szembe kell néznie a számítógépes bűnözéssel a következő 12 hónapban, míg globális 26, regionálisan 22 százalék.
A gazdasági bűncselekmények számára hatással van a kiszámíthatatlan gazdasági helyzet is. Az egyre gyakoribb létszámcsökkentések következtében kevesebb erőforrás áll rendelkezésre a szervezeteken belül a gazdasági bűncselekmények felderítésére és megelőzésére, ami kevesebb csalás észleléséhez és megelőzéséhez vezethet a jövőben, ami által a vállalatok nagyobb kockázatnak vannak kitéve – állapítja meg a tanulmány.

Forrás: MTI