“A kormány megalakulásakor megfogalmaztunk bizonyos célkitűzéseket, amelyeket nem fogunk feladni” – jelentette ki Schmitt Pál, rámutatva, hogy ezek között az első a GDP 80 százalékán álló államadósság fokozatos csökkentése, majd felszámolása. Az új alkotmány értelmében a kormány addig nem vehet fel új hiteleket, amíg ez le nem csökkent a GDP 50 százalékára.
A másik cél a növekedést serkentő munkahely-teremtés. Az államfő elmondta, hogy Magyarországon növelni kell a foglalkoztatottság szintjét, amely 57 százalékos, szemben a 65 százalékos európai átlaggal. Emellett 10 százalékos a munkanélküliség, amely főleg a fiatalabb korosztályt sújtja, ezért ennek a korcsoportnak új munkalehetőségeket kell teremteni.
“Ugyanakkor a világ gazdasági kilátásai, pénzügyi és gazdasági értelemben egyaránt, nem egészen úgy alakultak, ahogyan azt reméltük, vagy prognosztizáltuk” – jegyezte meg Schmitt Pál. Az elnök elmondta, hogy a forint gyengült, miközben az adósságot dollárban és euróban jegyzik, “ezért nem sikerült olyan dinamikus ütemben törlesztenünk az adósságunkat, mint azt korábban reméltük”, sőt az átváltás romlása miatt a visszafizetendő összeg még növekedett is.
“Nyilvánvaló, hogy az IMF minden ország természetes partnere. Természetesen a saját családunkhoz, az Európai Unióhoz is fordulhatunk segítségért” – mondta Schmitt Pál.
“Úgy érzékeljük, hogy nem kérünk pótlólagos segítséget az IMF-től, hanem képesek leszünk megállni a magunk lábán. Ne feledjük ugyanakkor, hogy az IMF néhány évvel ezelőtt jelentősen kisegített bennünket – fogalmazott a köztársasági elnök. Schmitt Pál szerint úgy tűnik, hogy a kormány lépései közül némelyek nem győzték meg a piacokat, vagy az értékelőket. Elmondta, hogy Magyarország januártól új tárgyalásokat kezd az IMF-fel, amelyen nyitott lapokkal kíván játszani, feltárva a költségvetés számait és aktuális állapotát.
A Moody’s leminősítő döntésével kapcsolatban nem kommentálta a hitelminősítő intézetek tevékenységét, Elismerte ugyanakkor, hogy a lépés nem segít és csökkenti a befektetői bizalmat, ezért Magyarországnak új válaszokkal kell előállni annak érdekében, hogy a az ország meg tudjon felelni az elvárásoknak.
Schmitt példázatként mondta, hogy amikor az ötvenes években a vívás mellett lovagolt is, az edző ezt tanácsolta: ha ugratás előtt úgy érzik, hogy a ló lába nem elég szilárd vagy meginogni készül, a legjobb a lovat egy kicsit megsarkantyúzni.
“Más szavakkal, még nehéz időkben is az lehet a leghatékonyabb, ha felgyorsítjuk a dolgokat” – jelentette ki az államfő.
“Ez nem 100 százalékig függ tőlünk. Amikor csatlakoztunk az EU-hoz, beleegyeztünk, hogy amikor megfelelünk a kritériumoknak, csatlakozunk az eurózónához” – válaszolta az államfő arra a kérdésre, hogy Magyarország továbbra is be akarja-e vezetni a közös fizetőeszközt. Az elnök kijelentette: “egyértelmű”, hogy Magyarországnak továbbra is a legjobb érdekében áll az euró bevezetése.
“Egy erős Európa és azon belül egy erős Magyarország, ez áll a legjobb érdekünkben” – mondta Schmitt Pál. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak kívülállóként is kulcsfontosságú az eurózóna stabilitása.
Rámutatott ugyanakkor, hogy Magyarország mindent elkövet egy többsebességű Európa elkerülése érdekében. Elismerte, hogy az EU-n belül már ma is vannak különböző sebességek, így egyes államok tagjai az euró- vagy a schengeni övezetnek, mások pedig nem, de leszögezte, hogy Magyarország 100 százalékig támogatja az integrációt.
“Mi magyarok mindig is európainak gondoltuk magunkat. Mi nem beléptünk Európába, hanem visszatértünk Európába” – mondta Schmitt Pál, aki aláhúzta, hogy a több mint ezeréves Magyarország, az egyik legrégibb keresztény állam Európában. Az elnök szerint a magyarok nem voltak olyan naivak, hogy azt higgyék, minden ideális lesz az EU-ban, s a nehézségek ellenére továbbra támogatják is az európai integráció elmélyítését.
“Magyarország külpolitikájának filozófiája megváltozott” – jelentette ki Schmitt Pál arra a kérdésre, hogy milyen kínai szerepvállalást látna szívesen Közép- és Kelet-Európában. – “Nyitottunk a Kelet, de nemcsak Kína, hanem India és Közép-Ázsia felé, érdeklődési körünk kiszélesedett”.
Az elnök szerint Kína Magyarország természetes partnere lehetne, s támogatja, hogy Kína beruházásokat hajtson végre az országban, s hogy kapuja legyen Európában.
“Természetesen az EU-nak van egy többé-kevésbé egységes külpolitikája, és nekünk azt követnünk kell. Láthatja, hogy még az EU is Kínához fordul.”
“Minden magyar embert aggodalommal tölt el a szélsőségesek és a szélsőséges mézetek terjedése” – felelte az államfő az extrémizmusra vonatkozó kérdésre. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a történelme során megtanulta, milyen komolyan kell vennie a szélsőségeket, legyen az bal- vagy jobboldali.
“Magyarországon a Jobbik egyesek romaellenességére épít. Eredményük a legutóbbi választásokon körülbelül 10 százalékos volt” – mondta az államfő, hangsúlyozva, hogy a kormány kétharmados többségével ezt jól tudja kezelni.
“Nagyon fontosnak tartom, hogy elmondjam: az új alkotmányunk nagy hangsúlyt fektet a demokratikus és az emberi jogokra. Zéró toleranciát tanúsítunk az intoleranciával szemben, bárki ellen is irányuljon” – hangsúlyozta Schmitt Pál köztársasági elnök.

forrás:MTI