Az Emlékpont ősszel indult történelmi előadássorozatán, a SZE-EM.-ban havi
rendszerességgel pillanthatnak be az érdeklődők a múlt egy-egy kevéssé
(köz)ismert fejezetébe. A vásárhelyi közgyűjteménnyel karöltve a Szegedi
Tudományegyetem oktatói szerteágazó témákban tartanak előadásokat, az
őstörténettől az arab tavaszig, a legújabb kutatási eredmények
ismertetésétől a megélt történelemig. Egy történelmi kutatásba és annak
főszereplőivel megélt személyes találkozásba nyújt bepillantást Dr. Zimonyi
István történész, aki a Kairói Magyar Intézet vezetőjeként foglalkozott a
magarab témával. Az egyetem oktatója előadásának beharangozójában elmondta,
hogy a magarabokról először 1935-ben szerezett tudomást a szakma és a hazai
közvélemény, amikor a neves Afrika-kutató, Almásy Lászó naplójában beszámolt
a velük történt találkozásról: “bőrszínük világosabb, nem a Korán szerint
imádkoznak és fejfedőként kalapot viselnek”. Három évtizeddel Almásy útját
követően Fodor István arabista járt a Núbiában élő törzseknél, azóta viszont
csupán szenzációt kereső újságíró látogattak el a Nílus felduzzasztása által
keletkezett Nasser-tó mentén élő “rokonokhoz”.

Zimonyi István, mint az afrikai ország magyar kulturdiplomatája, nem
mellesleg a középkori történelem elismert kutatója missziójának érezte, hogy
végére járjon a magarab kérdésnek. Kutatásnak első állomása az volt, hogy
kiderítse lehetett-e kapcsolat a 15-16. században a mai Dél-Egyiptom és
Magyarország között, járhattak-e magyarok a szudáni határvidéken? A
középkori források arról tanúskodnak, hogy Mátyás idején követek jártak a
mameluk szultánnál, valamint 1541-et követően a törökök az országból
elhurcolt rabszolgákat telepítenek le Vádi Halfa környékén. Mindezt
megerősítette az is, hogy két jelentős núbiai erőd dokumentumaiban is magyar
nevek bukkantak fel! Mindezen tények alátámasztják, hogy a magarabok
“eredettörténete” nem csupán egy legendás elbeszélés, hanem tényekre,
forrásokra alapszik. Eszerint a Quasr Ibrin-be és környékére határőrizetre
telepítettek az oszmánok magyar törzseket. A magarab elnevezés is erre utal:
nem magyar-arabokról, hanem magyar törzsről (áb törzset jelent arabul) van
szó.

A SZE-EM idei utolsó előadásán a közönség megismerheti ezen magarab kutatás
részleteit és hátterét, valamint fotóbeszámolót is megtekinthet Zimonyi
István a tavalyi évben a magaraboknál tett látogatásáról december 7-én,
szerdán délután öt órától az Emlékpontban.

Elek András
közönségkapcsolati munkatárs

Megosztom!
|