A meglévő igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszer átalakítása a célja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak emelte ki Soltész Miklós, amikor ismertette az indítványt a parlamentben.

A szociális államtitkár expozéjában hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat az ellátórendszer átalakításával, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás létrehozásával jelentősen csökkenti a megváltozott munkaképességű személyek számára adható sokféle pénzbeli ellátás számát.

Az érintett ellátások, a rokkantsági nyugdíj három csoportja a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék, melyek különböző jogosultsági és folyósítási feltételek mellett jelentették a megváltozott munkaképesség miatti kieső jövedelem pótlását. Átláthatóvá és egyszerűbbé válik az egészségkárosodás miatt megállapítható támogatások rendszere mind az ellátottak, mind a jogalkalmazók számára mutatott rá.

Kifejtette: a javaslat alapján a rokkantsági nyugdíjban részesülők közül a nyugdíjkorhatárt már betöltöttek nyugdíjat kapnak változatlan mértékben. Az első és második rokkantsági csoportba tartozók, valamint a harmadik csoportba soroltak közül az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők esetében nem lesz változás, részükre a törvény a jelenleg folyósított ellátást biztosítja a továbbiakban is rokkantsági ellátás néven.

Azok a most rokkantsági nyugdíjban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülők, akiknél a felülvizsgálat a foglalkozási rehabilitációt nem javasolja majd, a továbbiakban is a felülvizsgálat előtti mértékben kapják majd ellátásukat, annak összege nem csökken. Ők rokkantsági ellátást fognak kapni.

Amennyiben a komplex felülvizsgálat során az érintett foglalkoztatási rehabilitációja javasolt, rehabilitációs ellátást kap, amely a rehabilitáció időtartamára, de maximum három évre állapítható meg. Az ellátás időtartama alatt kereső tevékenység folytatható, azonban ezen időtartamra pénzbeli ellátás folyósítása szünetel majd. Az ellátás összege az érintett ellátásokban jelenleg is részesülők esetén azok számára, akiknek a megtartott egészsége ötven-hatvan százalék közötti, tehát a mai negyven-ötven százalékban egészségkárosodott személyek, egységesen 28 720 forint, azok számára, akiknek a megtartott egészsége harminc-ötven százalék közötti, tehát a mai ötven-hetven százalékban egészségkárosodott személyek, 57 440 forint.

A rendszerbe 2012. január 1-jétől újként belépőknél az összeg az egészségkárosodás előtti három éven belül szerzett jövedelem összegének a megtartott egészség mértékétől függő hányada. A rehabilitációs ellátás mértéke az új belépőknél azok számára, akiknek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a megrokkanás előtti átlagjövedelem harmincöt százaléka. Akik tartós foglalkozási rehabilitációra szorulnak, az átlagjövedelmük negyvenöt százalékának megfelelő ellátást kapnak majd.

Soltész Miklós rámutatott: az új ellátórendszer célja a munkaerő-piacra való visszavezetés, amely a támogatott foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás, illetve a foglalkozási rehabilitáció hangsúlyos alkalmazásán alapul. Ennek érdekében az egyes ellátásokra és szolgáltatásokra való jogosultság kiinduló alapja az egészségkárosodás mértékén túl a foglalkoztathatóság, illetve a foglalkozási rehabilitáció indokoltsága. Hangsúlyozta: a támogatások segítségével kívánják az érintetteket a munka világába visszavezetni.

Új támogatási formaként kiemelte a javasolt minimális bürokratikus kötelezettséggel megszerezhető rehabilitációs kártyát. Ez teljes munkaadói járulékmentességet jelent az egészségkárosodott, ám megmaradt munkavégzési képességgel rendelkező munkavállalók foglalkoztatásának teljes időtartamára, amivel érdekeltté kívánják tenni a munkaadókat is a foglalkoztatásban. A rehabilitációs kártya kedvezményt a rehabilitációs ellátásra jogosultak vehetik igénybe. Leszögezte: az az alapelv, hogy nincsenek fogyatékos-specifikus munkakörök, hanem mindenki számára alkalmas munkakörülményeket szükséges kialakítani.

Szólt arról is, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatókat érintő akkreditációs és támogatási szabályok is változni fognak. Minden foglalkoztatóra azonos szabályok lesznek érvényesek, a résztvevő személyére szabott lesz a foglalkozási rehabilitáció módja, amit a foglalkoztatónak végre kell hajtania, együttműködve a rehabilitációs szakigazgatási szervvel.

A módosító csomag része a szociális törvény, illetve a gyermekvédelmi törvények, valamint a családok támogatásáról szóló törvény módosítása. Soltész Miklós kiemelte: bölcsőde esetében a fenntartó számára lehetővé válik, hogy az étkezésért fizetendő térítési díjon felül a gondozásért is külön személyi térítési díjat állapítson meg. Ugyanakkor a rászoruló, a három- vagy többgyermekes, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok, valamint az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett és az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek esetében nem szedhető térítési díj.

A családok támogatásáról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az ikergyermekeket nevelő szülők az ikrek után járó magasabb összegű gyermekgondozási segélyre akkor is jogosultak a gyermek egyéves korát követően ha harminc órát meg nem haladóan vagy otthon folytatnak keresőtevékenységet.

A törvényjavaslat a munka világát érintő törvények közül többet is módosít. Ezek egyrészt az egyes törvények előírásainak egyszerűsítésére, alkalmazásuk megkönnyítésére, a kis- és középvállalkozások adminisztratív és egyéb terheinek csökkentésére irányulnak, összhangot teremtenek az Európai Unió jogszabályaival és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeivel is.

Forrás: hirado.hu / MTI