Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító fióktelepének vezetője szerdai sajtótájékoztatóján az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadását ismertetve elmondta: a magyar cégek rosszabbnak élik meg helyzetüket a valóságosnál. A magyar válaszadók belföldi követeléseiknek átlagosan 31 százalékát kapták kézhez a lejáratot követően, míg az európai átlag 32 százalék. Exportoldalon a követelések 22 százaléka esett határidőn túlra, ami jócskán a 30 százalékos felmérési átlag alatt maradt.
A követelések túlnyomó többségét (belföldi 90, külföldi 94 százalék) az esedékességet követő első 30 napon belül rendezték Magyarországon, ezzel szemben a belföldi partnerek esetén 6, külföldiek esetén pedig a számlák 5 százalékát csak 30 napon túl fizetik ki. Ugyanakkor a vállalatközi követeléseknek csupán 1 százalékát fizették ki 90 napon túl.
A vizsgált 27 országban a számlák 3 százalékát sohasem egyenlítik ki, ezzel szemben Magyarországon a válaszadók belföldi és külföldi követeléseinek 2, illetve 1 százaléka volt ilyen. A nagyvállalatok exportkövetelései és a belföldi pénzügyi szolgáltatások követelései bizonyultak a legnehezebben behajthatónak Magyarországon.
A felmérés során a világ 27 országának 5.399 vállalkozásától gyűjtöttek adatokat. A kutatás szerint leginkább a dél-európai országokban kritikus a helyzet, ahol a hazai vevők kiemelkedően hosszú fizetési teljesítésekkel szembesülhettek: a belföldi görög számlák 54 százalékát 1 hónapon túli késéssel fizetik ki. Olaszország és Spanyolország esetében 43 és 39 százalék ugyanez az arány, míg a teljes kutatásra vonatkoztatva ez az érték átlagosan 30 százalék.
Ami a 3 hónapnál is hosszabb csúszásokat illeti, a dél-európai országok ott is az élre törnek: Görögországban 18, Olaszországban 10, Spanyolországban pedig 7 százalék a 90 napnál is régebben lejárt számlák aránya, szemben a 6 százalékos világátlaggal.
A késedelmes fizetésekre a cégek igen egyszerű magyarázattal álltak elő: nincs pénzük. A késedelmes belföldi fizetések 66, míg a késedelmes külföldiek 46 százaléka esetében jelölték meg ezt az okot.
A cégek egy része próbál valamit tenni annak érdekében, hogy javítsa cash-flow-ját, 30 százalékuk gyakrabban ellenőrzi vevői hitelképességét, küld ki fizetési felszólításokat vagy tekinti meg vevői kockázatbesorolását. Ugyanakkor mindössze 15 százalékuk döntött amellett, hogy professzionális külső követeléskezelőkhöz fordul. Magyarországon a cégek körében a legáltalánosabban elterjedt védekezési módszer (39 százalék) a vevők múltjának ellenőrzése. Míg Európában a megkérdezettek 35 százaléka folytat aktív hitelmenedzsmentet, Magyarországon csak 7 százaléka, attól félnek ugyanis, hogy elpártolnának tőlük a vevőik.
Magyarországon a kutatás szerint a vállalatok 30 százaléka biztosítja teljes árbevételét, míg Európában 38, a teljes felmérést tekintve 46 százalék. A magyar negkérdezettek 26 százaléka csak a belföldi, 9 százalékuk pedig csak a külföldi követeléseit biztosítja. A TOP200 esetében 20 százalékos a lefedettség.
A hitelbiztosító országigazgatója elmondta: a vevői előminősítések iránt érezhetően megnőtt az igény. Úgy vélekedett, a vállalati kockázatkezelések területén az hozhat változást, ha a vállalatok a behajtási feladatokkal is professzionális szolgáltatókhoz fordulnak.
A banki finanszírozás beszűkülése felértékelte a szállítói hiteleket, ami a hitelbiztosítási piac bővülése irányába hat. Az Atradius magyarországi hitelkeret-állománya 400 milliárd forint, a három nagy hitelbiztosítóé pedig együttesen mintegy 1.500 milliárd forint, miközben a vállalati hitelállomány mintegy 7.000 milliárd forint.
Az országigazgató kifejtette: tanultak a válság első körének tapasztalataiból, és gyökeresen más megközelítést alkalmaznak a vevők hitelképességének minősítése során, mint korábban, így lényegesen jobb az Atradius biztosított vevőportfóliója. “Éppen ezért csak egyedi fedezet törléseket alkalmazunk, és csak abban a helyzetben, ha azt a vevő megromlott pénzügyi helyzete indokolja” – mondta.
Úgy vélekedett, hogy az IMF-fel való megállapodás csökkentené a jelentős piaci pánikot, amire nagy szükség lenne, mivel a leminősítések hatására jövőre amúgy is mindenképpen drágulnak a hitelek, és körük is szűkebb lesz. A mostani válság el fogja választani az életképes cégeket az életképtelenektől, sok vállalat csődbe megy majd. Ez a folyamat lassú lesz, ütemét azonban befolyásolhatja, ha a lakosság vásárlóereje jelentősen romlik. A csődtörvény szigorítása lassíthatja a bedőléseket – fejtette ki Vanek Balázs, aki szerint hatékonyabbá kellene tenni a szállítók törvényi védelmét.Forrás: MTI