Nagyon megérett az idő arra, hogy az elmúlt húsz esztendő nemzetpolitikai mérlegét közösen megvonjuk, és összegezzük a tanulságokat – kezdte beszédét Kövér László.

Mint azt a házelnök kifejtette: a nemzetpolitika kapcsán kibontakozott természetes és természetellenes viták közepette érdemes azonosítani azokat az ügyeket, amelyekben a Kárpát-medencei magyar politikai osztály elvi egyetértése töretlen, és érdemes ennek tükrében megvizsgálni az elmúlt húsz év közös nemzetpolitikai teljesítményét is.

Az országgyűlés elnökének szavai szerint konszenzus alakult ki abban, hogy nem lehet eredményes magyar nemzetpolitika gazdaságilag erős és politikailag tekintélyes magyar állam nélkül. Illetve egyetértés van abban is, hogy a határon túli magyar közösségeknek joguk van a szülőföldjükön való boldoguláshoz, ehhez a megoldás a szomszédos államok területi épségét nem sértő, Európában létező, legitim önrendelkezési formák, azaz az autonómiák különböző válfajai biztosítják szögezte le.

Közös a felelősség

Kövér László beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt húsz esztendő magyar nemzetpolitikai teljesítménye – jó néhány enyhítő körülmény ellenére – a magyar politikai osztály “műve és felelőssége`. `A felelősségünk nem egyenlő, de közös és nincs felmentés alóla` emelte ki.

Mint mondta: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni, többek közt azt is, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit vagy kit képviselt. A magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi állam érdekeit a magyarok sorában? Esetleg moderátor szerepet választ magának kisebbség és többség konfliktusában, saját jól felfogott csoportérdekét követve? tette fel a kérdést. Ugyanez a kérdés bármikor igaz lehet a magyarországi politikai osztályra is vélekedett Kövér László.

Mindenki eldöntheti, hogy a nemzeti érdekeket képviseli a nemzetközi porondon, vagy a nemzetközi érdekek ügynöke a hazai pályán fogalmazott. Hozzátette: a választópolgárok értékelve a balliberálisok ténykedését – 2010-ben félreérthetetlenül kifejezték ebben a kérdésben az elvárásukat.

Arról is érdemes beszélni az Országgyűlés elnökének szavai szerint -, hogy a magyar állam miként tud szervezőereje lenni annak a folyamatnak, amely a Kárpát-medencei magyarság szellemi, anyagi és kulturális erőforrásainak összpontosítását célozza, hiszen enélkül mindannyian vesztesei lehetünk a jelenlegi európai pénzügyi és erkölcsi válság utáni újrakezdésnek. Kövér László szólt arról is, hogy a rendszerváltás után új lehetőségek keletkeztek a magyarság számára, amit az elmúlt húsz évben úgy tűnik elszalasztottunk.

2010. után a magyar állam az új alaptörvény megalkotásával, az állampolgárság és a választójog kiterjesztésével megtette, amit megtehetett mondta, hozzátéve: ezzel erkölcsi és jogi értelemben egyaránt megerősíti a magyar nemzet eszményét és valóságát. `Kívánom a Magyar Állandó Értekezletnek, hogy helyén való kérdésekre, helyén való válaszokat sikerüljön találni!` zárta szavait Kövér László.

`Magyarország felelősséget visel minden magyarért`

Lefektettük a nemzetpolitika alapjait az új alaptörvényben, ami – a korábbi, ideiglenes alkotmánnyal szemben kimondja azt, hogy az `egy és oszthatatlan magyar nemzet gondolatától vezérelve Magyarország felelősséget visel minden magyarért, bárhol éljen a világban` fogalmazott beszédében Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: az alaptörvény tette lehetővé, hogy a határon túli magyarok is megkaphassák a magyar állampolgárságot, és részt vehessenek a magyar országgyűlési választásokon. Örömmel jelentem be Önöknek, hogy év végére meg fogjuk közelíteni a 200 ezer kérelmezőt, és meg fog történni a százezredik eskütétel is emelte ki a politikus.

Mint mondta, a választójogi törvény javaslata kimondja azt, hogy azoknak is van szavazati joga, akiknek nincs magyarországi lakcíme. Semjén szólt arról is, hogy a tervezet szerint 106 egyéni, és 93 listás mandátum lenne. A listák tekintetében mindenki ugyanúgy választhat, függetlenül attól, hogy hol él jegyezte meg. Kiemelte, hogy szeretnék lehetővé tenni azt is, hogy levélben szavazhassanak a határon túli magyarok.

Üzenet minden magyarnak

A Diaszpóra Tanácsról szólva kijelentette: `a nyugati magyarság problémái, feladatai más természetűek, mint a Kárpát-medencei magyarságé, ezért fontos, hogy külön fórum tudja ezeket a kérdéseket megvitatni`. Ehhez kapcsolódik Vizi E. Szilveszter vezetésével a Friends of Hungary, valamint a nemzeti regiszter fűzte hozzá. Semjén Zsolt az emigráció magyarságáról szólva leszögezte, hogy a harmadik-negyedik-ötödik nemzedék tekintetében aligha várható el, hogy `olyan szinten beszéljenek magyarul, mint mi`. Őket sem veszíthetjük el, ezért a regiszternek van angol nyelvű változata, és el fog készülni a spanyol verzió is jelentette ki.

Magyarország üzenetet küld személy szerint minden magyarnak, bárhol él a világban egy hírlevél formájában, ami az összmagyarság legfontosabb kérdéseiről szól hangsúlyozta a politikus a nemzeti regiszter feladatairól szólva. Hozzátette: emellett a magyar államigazgatásban való könnyebb eligazodást is segíti a honlap, valamint bemutatkozási lehetőséget biztosítanak az összes határon túli magyar szervezet számára.

Szeretnénk azt, hogy a nemzeti jelentőségű határon túli intézmények normatív alapú támogatásban részesüljenek jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.

forrás:fidesz.hu