Amikor az időjárás hidegebbre fordult sok tízezer évvel ezelőtt, mind a neandervölgyi embernek, mind a modern embernek nagyobb távolságokat kellett megtenniük, ha élelmet akartak találni. Ennek eredményeként a két csoport egyedei a korábbinál gyakrabban találkoztak, a két faj keveredett, s e “liezon” eredményeként a neandervölgyi ember eltűnt.
“Már rég megdőlt az a feltételezés, hogy a neandervölgyi ember primitív volt. Ellenkezőleg, egyre több olyan bizonyíték kerül napvilágra, amely a Homo neanderthalensis intelligenciájáról tanúskodik. Amennyiben pedig intelligensek voltak, miért tűntek el a Föld színértől?” – teszi fel a kérdést Michael Barton, az Arizonai Állami Egyetem antropológusa.
A kutatók, hogy feltérképezzék az ősi emberek csoportjainak mozgását a klímaváltozás idején, Távol-Kelettől Gibraltárig 167 barlangból előkerült kőeszközöket vizsgáltak. A fosszíliákból olvasták ki, hogy a neandervölgyi ember, a modern ember, vagy mindkettő lakta-e ezeket a barlangokat 128 ezer és 11,5 ezer évvel ezelőtti időszakban.
Az antropológusok mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy mennyire kopottak voltak a kőeszközök. Amennyiben “otthonülő” életmódot folytattak egykori birtokosaik, a barlangból felhalmozott nyersanyagkészletből szükség esetén új meg új szerszámokat pattintottak. Viszont ha sok időt töltöttek távol a barlangtól, magukkal vitték eszközeiket, amelyeket élezni kellett, s a szerszámok így jobban megkoptak.
Az eszközök tanúsága szerint amikor meleg volt az éghajlat, a korai ember és a neandervölgyi ember csoportjai egyaránt mobilisak voltak: nem maradtak sokáig egy helyen, és ritkábban találkoztak egymással.
A jégkorszak beköszöntével mindkét csoport megtelepedett, erről tanúskodnak a folyamatosan gyártott új, éles eszközök. Gyakoribbá váltak a találkozások is.
A komputeres modellek szerint a Homo sapiens nagyobb lélekszámú populációja 1500 nemzedék alatt magába olvasztotta a neandervölgyi embert.
“A neandervölgyi ember nem halt ki, génjeiket az emberi genom őrzi” – hangsúlyozta Michael Barton.
Richard Klein, a Stanford Egyetem antropológusa szerint a neandervölgyi ember elég intelligens volt ahhoz, hogy alkalmazkodjon az éghajlatváltozáshoz. Mindazonáltal a tudós meglehetősen szkeptikus, hogy a neandervölgyi és a modern ember keveredése oly mértékű volt-e, hogy az a Homo neanderthalensis eltűnését okozhatta volna.

forrás:MTI